Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Kohesio: másfél millió uniós projekt került térképre és vált kereshetővé

Porjektek Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Kohesio térképén
Porjektek Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Kohesio térképén Szerzői jogok  Kohesio
Szerzői jogok Kohesio
Írta: Magyar Ádám
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Az új weblapon bárki megnézheti, mire költik az uniós forrásokat a lakóhelye környékén.

HIRDETÉS

Az elmúlt hét év másfél millió uniós kohéziós projektje vált böngészhetővé az Európai Bizottság új weblapján, a Kohesión. A programnak köszönhetően a hatalmas adatbázis könnyen kereshetővé vált, néhány kattintással megtudhatjuk, hogy a környékünkön mire költötték az uniós forrásokat – egyelőre csak angolul, de még idén jön a magyar verzió is.

A múlt hét második felében megrendezett brüsszeli kohéziós fórum legfontosabb bejelentése egy új weblapról szólt: a Kohesio elkészítésén évek óta dolgoztak a háttérben, de az első verziója elkészült, ami azt jelenti, hogy most már mindenki számára elérhető az EU 27 tagállamában 2014 óta megvalósított összes kohéziós projekt leírása. Az összesen másfél millió projektet a készítők térképre tették, így könnyen átlátható, melyik országban hova vándorolnak a pénzek a közös költségvetésből.

Az adatokat összegyűjteni persze nem volt könnyű feladat: ahány tagállam, annyiféle formában érkeztek a jelentések a központba az elmúlt években. A fejlesztésért felelős, nagyjából tízfős csapat egyik tagja az Euronewsnak nyilatkozva éppen ezt nevezte meg a legnagyobb kihívásként: összegyűjteni és sztenderdizálni a különböző forrásokból érkező adatokat. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy szorosan együttműködtek a különböző tagállami hatóságokkal.

Úgy szűrjük a találatokat, ahogy szeretnénk

A fejlesztőcsapat név nélkül nyilatkozó tagja szerint a Kohesiónak három célcsoportja van: elsőként az uniós állampolgárok, akik meg szeretnék tudni, hogy mire költik a kohéziós forrásokat, mi történik az ő környékükön, városukban. A második célcsoport a média; az újságírók tovább tudják értelmezni a közzétett adatokat. Végül pedig ott van a tudományos közösség, az adattudósok. Minden adat elérhető bárki számára, a kutatók úgy dolgozzák fel ezeket, ahogy szeretnék.

Kohesio
Keresésnél számos új kulcsszót javasol nekünk a program Kohesio

A Kohesio legnagyobb erőssége az interaktív térkép mellett a keresőmotor. A rengeteg projekt között részletes szűrési rendszerrel lehet keresni, be lehet például állítani, hogy melyik országban, milyen témakört érintő, mekkora költségvetésű projektekre vagyunk kíváncsiak. A kulcsszavas kereső ráadásul a mesterséges intelligenciának köszönhetően olyan további keresőszavakat is felajánl nekünk, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az eredeti keresésünkhöz, a találatok körét így tovább tudjuk szűkíteni, vagy éppen bővíteni.

A projektekről részletes leírás található az oldalon a tartalomtól a felhasznált forrásokon át a kedvezményezettekről szóló adatokig, számos linkkel. Mindez egyelőre még csak angolul érhető el, de hamarosan az EU összes hivatalos nyelvén működni fog a honlap, így magyarul is. A számítógép által készített fordítások készen vannak, már csak a rendszert kell átalakítani, hogy működjön az új funkció – ez várhatóan még idén befejeződik.

Vannak még hibák

A Kohesio nemcsak a projektek adatbázisát tartalmazza, hanem azok kedvezményezettjei között is lehet keresni, többféle szűrő segítségével. Az aloldal nyitólapján lévő listából rögtön látszik is, hogy a legtöbb uniós pénzt kapott tíz intézmény között kettő magyar is van: a Nemzeti Intrastruktúra Fejlesztő és a Magyar Fejlesztési Bank.

Kohesio
Duplán szerepel a kedvezményezettek listáján az ITM és a Pénzügyminisztérium is Kohesio

Itt azonban hamar ki is derül, hogy az adatok feldolgozása azért nem sikerült tökéletesen. A legnagyobb magyar kedvezményezettek között duplikátumok vannak. Többször szerepel például az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a két rekord között mindössze annyi a különbség, hogy egyik alkalommal csupa nagybetűvel írják az intézmény nevét, a másik alkalommal rendes helyesírással. A Pénzügyminisztérium esetében ugyanez a helyzet.

Ez nyilvánvalóan az adatszolgáltatók következetlenségéből adódik, de az adatbázis összeállítóinak észre kellett volna venni ezeket az azonosságokat, mert így a kedvezményezettek összehasonlítására jelenleg alkalmatlan a program. A fő céljára azonban már most is alkalmas: átláthatóbbá tette az uniós költések összetett rendszerét a nagyközönség számára.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Újabb uniós pénzügyi támogatások érkeznek Ukrajnába

Uniós energiastratégiát sürget négy mediterrán ország

Az Európai Unió szeretne függetlenné válni az orosz gáztól, bemutatják az erre vonatkozó terveket