A válaszadók 62 százaléka tartja jó dolognak országa EU-tagságát.
HIRDETÉSAz Európai Parlament legfontosabb feladata a demokrácia védelme, a szakpolitikák közül a közegészségügy - derül ki a kedden nyilvánosságra hozott Eurobarometer kutatásból, mely szerint az európai polgárok 58 százaléka azt szeretné, ha az EP fontosabb szerephez jutna.
A demokrácia védelme és az egészségügy
A válaszadók harmada (32 százalék) szerint az Európai Parlament számára a demokrácia a legfontosabb megvédendő érték, ezt a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága (27 százalék) és az emberi jogok védelme (25 százalék) követi.
A demokrácia védelme 11 tagállam polgárai szerint a legfontosabb, ezek: Svédország, Németország, Finnország, Olaszország, Dánia, Ausztria, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Csehország és Magyarország.
A cseh és a magyar válaszadók az emberi jogok védelmét szintén az első helyre sorolták: a magyar válaszadók 28 százaléka gondolta egyaránt a legfontosabbnak a demokrácia és az emberi jogok védelmét. Ez az érték a demokrácia védelme esetében az uniós átlagnál (32 százalék) alacsonyabb, az emberi jogok védelme esetében mért uniós átlagnál (25 százalék) viszont magasabb.
Az uniós polgárok szerint a növekvő szélsőségesség, a dezinformáció terjedése és a jogállamiság gyengülése jelentik a legnagyobb problémát.
A magyar válaszadók számára az EU-s átlagnál magasabb arányban (20-20 százalék) fontos a mozgás szabadsága, valamint a nemzeti identitások, kultúrák és hagyományok tisztelete (az EU-s átlag 16 illetve 14 %). A női-férfi egyenjogúságot a magyar válaszadóknak csupán 15 százaléka tartotta kiemelten fontos területnek (szemben az uniós 24 százalékkal), míg a jogállamiság védelmét közel azonos (22-21 százalékban) tartotta fontosnak az uniós átlag illetve a magyar válaszadó.
Szakpolitikai szempontból a legfontosabb helyre a közegészségügyet rakták a válaszadók (42 százalék). A második legfontosabb szakpolitikai feladat a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépés (40 százalék), a harmadik pedig a klímaváltozás elleni harc (39 százalék).
Összességében az európai polgárok a közegészségügyet tekintik a legfontosabb, az EP által kezelendő szakpolitikai területnek (42 százalék). Ezt szorosan követi a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni (40 százalék) és a klímaváltozás elleni küzdelem (39 százalék). A fiatalok számára az EU átlagot tekintve a klímaváltozás elleni küzdelem az EP legfontosabb feladata.
A magyar válaszadóknál a sorrend kicsit más. A közegészségügy itt is vezet 41 százalékkal, ezt követi a gazdaságtámogatás és új munkahelyek teremtése (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni fellépés és a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34, illetve 31 százalék). A magyar válaszadók jelentősen magasabb arányban tartják fontos szakpolitikai területnek az EP számára az EU védelmét, biztonságát és külső határainak védelmét, valamint a migráció elleni fellépést (25 százalék illetve 26 százalék), mint az uniós átlag (19 százalék, illetve 23 százalék).
Fontosabb szerepet adnának az EP-nek
A kedden nyilvánosságra hozott Eurobarometer szerint a járvány alatt erősödött az EU támogatottsága, különösen a Parlamenté.
Az uniós polgárok 58 százaléka szeretné, ha a Parlament a jövőben fontosabb szerephez jutna, szemben 27 százalékkal, akik szerint kevésbé fontos szerepet kellene kapnia. A magyar válaszadóknál kicsit alacsonyabb a fontosabb szerepet támogatók aránya (55%), és magasabb azoké, akik kevésbé fontos szerepet szánnának az EP-nek (36 %).
2015 óta 12 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik pozitívan vélekednek az EP-ről. Ez az arány jelenleg 36 százalékon áll. A válaszadók 45 százaléka semlegesen gondolkodik az EP-ről, és csak 17 százalékuk vélekedik negatívan. A magyar válaszadóknál még magasabb az EP-t pozitívan látók aránya: 43 százalék. Szintén 43 százalék a semlegesnek tartók aránya, és 14 a negatív.
Az európai válaszadók nagy többsége (62 százalékuk) saját országuk uniós tagságát jó dolognak tartja - csak kilenc százalék gondolja másképp. Ez a pozitív vélemény a 2007 óta elért legmagasabb eredmény. Magyarországon is 62 százalék azok aránya, akik jó dolognak tartják az ország EU-tagságát, csak 5 százalék gondolja másként.
A válaszadók közel háromnegyede (72 százaléka) szerint az országuk profitált az EU-tagságból, és nagy részük - 63 százalékuk - optimista az Unió jövőjével kapcsolatban.
Az uniós források elköltése érdekli a legtöbb európait
Az uniós polgárok érdeklődése az EU munkája iránt továbbra is magas. A kutatás szerint a válaszadók 43 százalékát leginkább az uniós források konkrét elköltésére vonatkozó információ érdekli. Az uniós jogalkotás tagállami hatása a polgárok 30 százaléka szerint szintén érdekes téma, 29-29 százalékuk pedig saját európai parlamenti képviselőik munkája és a Covid19-pandémia leküzdésére tett uniós intézkedések iránt is érdeklődik.
Az Európai Parlament szerint az uniós helyreállítási alap forrásainak szétosztását átlátható, jóváhagyott, az alapvető demokratikus elveink tiszteletén nyugvó, transzparens és folyamatosan ellenőrzött tervekhez kell kötni.
A kutatásról
Az Európai Parlament 2021 őszi Eurobarometer-felmérését 2021. november 1 és december 2 között végezték 27 tagállamban személyesen, illetve online interjúkkal kiegészítve ott, ahol az a Covid19-járvánnyal összefüggő korlátozások miatt szükséges volt. 26.510 interjút végeztek összesen, az uniós eredményeket a tagállamok lakosságszáma szerint súlyozták.