NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Élő szigetekkel a vízszennyezés ellen

Együttműködésben a The European Commission
Élő szigetekkel a vízszennyezés ellen
Szerzői jogok euronews
Írta: Aurora Velez
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Balti-tenger déli részén számos lagúnában súlyosan szennyezett a víz. Egy európai projekt úszó vizes élőhelyeket telepít, hogy tisztítsa a vizeket. A növények kiszűrik a felesleges nitrogént és foszfort, és még a biológiai sokszínűséget is elősegítik.

A Balti-tenger déli részén számos lagúnában súlyosan szennyezett a víz. Egy európai projekt úszó vizes élőhelyeket telepít, hogy tisztítsa a vizeket. A növények kiszűrik a felesleges nitrogént és foszfort, és még a biológiai sokszínűséget is elősegítik.

Litvániában a Curlandia-lagúna a Balti-tenger sok más részéhez hasonlóan káros tápanyagtöbblettől szenved. Azonban már dolgoznak a megoldáson: mesterségesen úszó vizes élőhelyekkel segítenek a víz tisztításában, amelyek közönséges nádból és fűzfából állnak. Növekedésük során a folyók által szállított nitrogénnel és foszforral táplálkoznak - amelyek itt feleslegesen vannak jelen a vízben.

Az Élő Lagúnák projekt vezetője, Arturas Razinkovas-Baziukas azt mondta, a nitrogén főleg a mezőgazdaságból, a foszfor pedig a kommunális szennyvízből kerül a vízbe. "Kiszámoltuk, hogy egy ilyen sziget mennyit tud ezekből a kémiai elemekből eltávolítani. Nos, egy sziget egy év alatt körülbelül két-három háztartás által kibocsátott anyagmennyiséget távolít el a vízből."

A projektet az unió is támogatja

A projektet 1,2 millió euró támogatást kapott, ebből 1 millió euró az európai kohéziós politikából származik.

Az Élő Lagúnák projekt keretein belül már három balti országban telepítettek különböző úszó vizes élőhelyeket: Németországban, Lengyelországban, és a már említett Litvániában, ahol például a Klaipeda lagúnába torkolló városi csatornára telepítettek egyet.

Jurate Lesutiene évente egyszer begyűjti a szigetek növényeit és virágait. A szárak és levelek a tápanyagoknak köszönhetően fejlődtek ki. Ez az egyik módja annak, hogy a szigetek felvegyék a harcot a tápanyagfelesleg és a szennyezés ellen, de nem az egyetlen - ahogy azt a Klaipedai Tengeri Kutatóintézetben megtudhattuk. Itt elemzik a projektben részt vevő összes kísérleti vizes élőhelyről származó mintákat.

"A második már a víz alatt történik - a növények gyökereit és a gyökerekhez kötődő mikroorganizmusokról van szó, amelyek feldolgozzák a szerves anyagokat, úgy, hogy azok a légkörbe, vagy az üledékbe kerüljenek" - mondta Lesutiene.

A kutatók szerint a mesterséges szigetek körüli vizekben javult a biológiai sokszínűség: halak és madarak is találnak rajtuk menedéket és táplálékot.

Ezeken a szigeteken a biológiai sokszínűség kétszer olyan magas volt, mint a környező élőhelyeken.
Arturas Razinkovas-Baziukas
az Élő Lagúnák projekt vezetője

Az Élő Lagúnák úszó vizes élőhelyei iránt már több uniós ország is érdeklődik.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Óceán-konferenciát rendez az ENSZ Lisszabonban

Királyt és fogadóst keres ez a kis, magányos brit sziget