A világos jövőkép azért is fontos, mert Oroszország és Kína folyamatosan növeli befolyását a térségben
HIRDETÉSAz EU hitelességi válsággal néz szembe a Nyugat-Balkánon. Az unióhoz való csatlakozás ismételt ígéretei, valódi előrelépés nélkül, feszültséget szítanak a térségben. Miközben a vezetők szlovéniai csúcstalálkozón találkoznak szerdán, hogy megvitassák a hat nemzet csatlakozását az EU-hoz, megvizsgáljuk, miért zárkózik el az EU a bővítéstől, és ez milyen következményekkel jár.
További tárgyalások, újabb ígéretek, de kevés elmozdulás várható a nyugat-balkáni országok tagságával kapcsolatban. Éppen ezért meglehetősen borús a politikai hangulat a szerdai EU – Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt. Brüsszel újra elkötelezte magát a bővítés mellett, de nincsenek világos határidők, az uniós tagság késedelme pedig következményekkel jár.
Egyes szakértők szerint a Koszovó és Szerbia között a közelmúltban fellángolt viták is abból erednek. hogy az EU elhanyagolja őket.
"Egész életemben itt éltem, és a régió ilyen állapotban volt, instabil és törékeny a kilencvenes évek háborúi óta. A politikai elit mindkét szegmense és a társadalom is, bizonyos mértékig feladta a reményt, hogy valaha is csatlakozhat az unióhoz" - mondta Vesna Pusic, Horvátország volt külügyminisztere.
A hat állam különböző szakaszban van. Montenegró és Szerbia megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Albánia és Észak-Macedónia a hivatalos tárgyalások megkezdésére vár, míg Koszovó és Bosznia jelölti státuszt tölt be.
A tagság a demokrácia szintjének javulásától és a társadalmi-gazdasági reformoktól függ. Az előrehaladás ellenére az EU ajtaja továbbra is zárva van.
"A legnagyobb kockázat a térségben valóban a jogállamiság és a médiaszabadság terén történő folyamatos és állandó visszalépés. Alapvetően kérdés a kulcsfontosságú államok, különösen Szerbia és Horvátország beavatkozása a szomszédos országok ügyeibe" - értékelte a helyzetet Majda Ruge, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának szakértője.
Végülis ki vagy mi akadályozza a párbeszédet? Bulgária megvétózta Észak-Macedóniát egy nyelvi vita miatt, míg egyes uniós országok továbbra is óvatosak az új tagokkal szemben és félnek a nyugati tagállamokba irányuló bevándorlástól. Utóbbi kérdést Franciaországban vetik fel, mivel jövőre elnökválasztás lesz.
"A francia választásoknak természetesen nagyon fontos szerepük van, és meg lehet érteni, hogy Macron elnök nem akar semmit, ami bármilyen módon káros hatással lehet a kampányára és az esélyére, hogy megnyerje az új elnöki ciklust" - véli Vesna Pusic.
Ahogy a tagsági tárgyalások leállnak, más nemzetek, mint Kína és Oroszország, gyorsan beruháztak és befolyást szereztek.
Az EU eddig ugyan nagyobb finanszírozást ajánlott fel a Nyugat-Balkánnak, de a tagországok közötti megosztottság miatt a bővítés egyelőre úgy tűnik, nem szerepel a menüben.