Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Az első tapasztalatok a belgiumi árvizek után - az újjáépítés előtt

Az első tapasztalatok a belgiumi árvizek után - az újjáépítés előtt
Szerzői jogok  FRANCOIS WALSCHAERTS/AFP
Szerzői jogok FRANCOIS WALSCHAERTS/AFP
Írta: Arató László
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Fel kell készülni a hasonló eseményekre a jövőben is, ezért ezek alapján kell újratervezni a védelmet.

HIRDETÉS

A belgiumi rendkívüli áradás, amely legalább 31 embert megölt, vitát indított a folyórendszerről és a védettségről. Az újjáépítés során új szempontokat kell figyelembe venni.

Az Euronews az egyik legsúlyosabban érintett városban - Pepinsterben - találkozott egy hidrológus szakértővel, aki szerint a várost sebezhetővé tette, hogy az összefolyással szemben helyezkedik el

"Egyrészt itt van a Vesdre folyó, amely itt látható, és ezt a folyót bizonyos mértékig két nagy gát irányítja, amelyek feljebb vannak, mintegy 20 km-rel. És akkor itt van a Hoëgne folyó mellékfolyója, és ez a mellékfolyó teljesen ellenőrizetlen, nincs rajta gát, természetesen folyással rendelkezik" - magyarázta Benjamin Dewals, hidrológus a Liege-i Egyetem hidrológusa.

A szakértő azt is elmagyarázta, hogy mi történt pontosan és ebben milyen szerepe volt a törmeléknek.

"Ezek a törmelékek valószínűleg bizonyos típusú gátakat hoznak létre egyes helyeken. Valószínűleg pusztítják a folyót, például a hídpillérek között. És ez teljesen megváltoztathatja az áramlást. Helyileg növeli az áramlási sebességet, amely képes erózióhoz, súrlódáshoz és extra károkhoz vezetni. Amit a jelenlegi, szokásos, elöntési térképezési módszerek nem igazán tartalmaznak" - mondja a szakértő.

Az olyan helyeken, mint Pepinster tehát változtatásokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy ilyesmi többet ne forduljon elő.

"Amikor a lakosság újjáépít, javít valamit, akkor nincs értelme újjáépíteni ugyanúgy, mint ahogy korábban volt. Figyelembe kell venni az árvízállóságot az épületek tervezésénél, a kerületek megtervezésénél és ennek magában kell foglalnia a várostervezőkkel való gondolkodást, amely teljes mértékben figyelembe veszi az ilyen eseményeket, amelyek a jövőben valószínűleg gyakrabban fordulnak elő" - jelentette ki Benjamin Dewals.

Belgiumban most vita folyik arról, vajon az ilyen gátaknak, mint amilyen ezen a folyón található, képeseknek kellett volna-e lenniük ennyi vizet tárolni és visszatartani.

A vizet nyáron magas szinten tartják, hogy ivóvizet biztosítsanak. Szakértők szerint a vízszint csökkentése csak a közvetlenül alatta fekvő városokra gyakorolt hatást.

De az éghajlati aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy jobban kell kezelnünk ezeket a dolgokat.

"Sokfajta klímaváltozás került már a rendszerbe. Jelentős mennyiségű gázt juttattunk a légkörbe, ezért most fel kell készülnünk. Ez azt jelenti, hogy gondolkodnunk kell azon helyeken, ahová a víz eljuthat, amikor ez a rendkívüli csapadék leesik" - figyelmeztetett Lucy Gilliam, közlekedési és környezetvédelmi szakértő.

Miközben a gyász és a takarítás folytatódik, új, hosszú távú árvízvédelmi tervek kidolgozására készülnek.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Kaja Kallas: az EU fenntartja a nyomást Izraelen, mert a helyzet még túl törékeny Gázában

Kallas nem örül annak, hogy Putyin európai földre lép, de üdvözli Trump béketörekvéseit

Kövekkel és téglákkal támadtak rá egy olasz kosárcsapat szurkolói buszára, az egyik sofőr meghalt