A Belgrád-Pristina párbeszédnek nem volt eredménye.
Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizására tett erőfeszítések eredménytelenek voltak Brüsszelben, amikor a két ország vezetői találkoztak, hogy újraindítsák a tárgyalásokat.
Ez volt az első személyes találkozó Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között. Az uniós közvetítő így magyarázta a helyzetet:
"A találkozó nehéz volt, és a két fél nagyon eltérően megközelítést mutatott be Szerbia és Koszovó kapcsolatainak normalizálására. Ennek eredményeként ma nagyon kevés előrelépést értünk el" - mondta Miroslav Lajcák, az EU Belgrád – Pristina párbeszédért felelős különleges képviselője.
A jelentések szerint Kurti koszovói miniszterelnök emlékeztette Vucic elnököt, hogy Szerbia 1878 óta háromszor követett el népirtást a koszovói albánok ellen. Aleksandar Vučić szerb elnök azzal vádolta koszovói kollégáját, hogy a múltban él.
"Mindig ugyanazt hangoztatták, hogy a múlt nélkül nem fogadhatod el a jövőt. Ez egy ördögi kör volt. Remélhetőleg valamit haladni tudunk szeptember elejéig” - nyilatkozott a tárgyalást követően Aleksandar Vučić.
Bár a találkozó eredménytelen volt, Szerbia és Koszovó egyaránt kijelentette, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz, így továbbra is szükség van működőképes megoldásra az örökölt kérdésekre és a jelenlegi problémákra. Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője korábban azt mondta, hogy mindkettőjüknek van jövőjük az EU-ban.
„Szerbiának és Koszovónak átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodással kell lezárnia múltjuk fájdalmas fejezetét, amely szól a kapcsolatok normalizálásáról és az állampolgárok európai jövőjével kapcsolatos kilátásról. A jövő fontosabb, mint a múlt. A múlt fontos, de előre kell tekintenünk" - összegzett Josep Borrell külügyi főképviselő.
A megbeszélések számos okból elakadtak; beleértve a belpolitikai kérdéseket, valamint az EU és az USA közötti koordináció hiányát, akik közösen támogatják a folyamatot.
