NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Lárvadiétára fogták a halakat és a baromfiakat

Együttműködésben a The European Commission
Lárvadiétára fogták a halakat és a baromfiakat
Szerzői jogok euronews
Írta: Aurora Velez
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy lengyel cég a megszokott takarmány helyett rovarokkal és lárvákkal eteti az állatokat. Egyes hal- és baromfifajták számára ez természetes táplálék, ráadásul jóval hatékonyabb a mesterséges tápoknál.

Egy lengyelországi kísérleti haltenyészetben több száz halat etetnek rovarokból és lárvákból származó proteinnel.

Mateusz Rawski a HiProMine kutatója. Lárvákból származó protein előállításával foglalkozik. Az Európai Unió által támogatott projekt célja, hogy a takarmányok proteinszükségletét új módszerekkel termeljék meg:

"A haltáp a legnépszerűbb proteinforrás a haltenyészetekben, de ehhez is előbb halat kell fogni. Minden egyes kilogramm haltáp előállításához négy kiló halat kell fogni. Ha a jövő generációk érdekében csökkenteni akarjuk a környezetszennyezést, akkor új proteinforrásokat kell találnunk, amikből a jövő emberi táplálékává válhat."

Innen két órányi autóútra, Koninban tokhalakat is a HiProMine laborjából származó rovarproteinnel etetnek. A lárvák 2-8 hét alatt fejlődnek ki. Ebben az időszakban szerves hulladékon élnek. Nagyon kevés vízre van szükségük. A program lényege 20 szabadalomból áll, mindegyike üzleti titok.

A takarmányállatok tömegének mekkora részét lehet élelmezésre felhasználni?

A projekt teljes költségvetése 12,5 millió euró, ennek 68 százalékát adja az Európai Kohéziós Alap.

A biológiai újrafelhasználás és a legújabb technológiák hozzájárulnak a körkörös gazdaság kiépítéséhez.

Lengyelország eme részében nem csak a tokhalak esznek rovaralapú táplálékot. Egy kísérleti baromfitelepen Bartosz Kierończyk, a poznani egyetem kutatója is a lárvák proteintartalmának kutatásával foglalkozik, egészen pontosan a baromfik izomfejlődésével.

"Teljesen pótolni tudjuk az élelmi zsírt, a szójaolajat, a pálmaolajat, és a baromfizsírt a fekete katonalégy zsírjával, ami a leggyakrabban előforduló, ipari méretekben megtalálható lárvaféle Európában" – mondta a kutató.

Ez a projekt része az Európai Unió új zöld tervének, amelynek célja a pénzügyi krízis és a klímaváltozás káros hatásainak kivédése ökológiailag fenntartható módszerekkel.

Újságíró • Aurora Velez

A cikk megosztása