NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A járvány második hulláma számos instabil embert az öngyilkosság szélére sodort

A járvány második hulláma számos instabil embert az öngyilkosság szélére sodort
Szerzői jogok euronews
Írta: Valérie GauriatEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Sokan azok közül, akik viszonylag jól átvészelték az első hullámot, alig bírják elviselni a másodikat. Elszigeteltség, bizonytalanság a jövővel kapcsolatban, aggódás a rokonokért, fertőzést követő trauma vagy gyász, sok oka lehet a szorongásnak. Az egyedülállók különösen nehéz helyzetben vannak.

A mentális egészséggel foglalkozó szakértők megkongatták a vészharangot. Szerintük sürgős lenne reagálni a koronavírus árvány pszichológiai hatásaira is. Stábunk a délkelet-franciaországi lyoni Edouard Herriot-kórházban járt, a régió legnagyobb kórházában, amely a legtöbb pszichológiai problémával küzdő pácienst fogadja.

Emmanuel Poulet, aki itt dolgozik pszichiáterként, megengedte, hogy lefilmezzük egyik konzultációját egy 19 éves tanulóval, aki  megpróbálta magát megölni drogtúladagolás révén. A drogfogyasztó fiatalt a legutóbbi karantén lökte a szakadék szélére.

“Kétségbeesettnek éreztem magam" - vallja be. "Azt mondtam: semmi nem számít többé, semmi értelme, véget vetek mindennek. Azt gondoltam, ez kirángatna a patthelyzetből. Úgy érzem, valamibe beleragadtam. A jelenlegi helyzet miatt szó szerint állandóan a négy fal közé szorultunk, ez pedig nem segít! ‘’

Habár azokat, akik a vészhelyzet előtt már sérülékeny állapotban voltak, még inkább fenyegeti a stressz, senki nem immunis a koronavírus-járvány teremtette helyzetre a pszichiáter szerint.

"Vannak olyan betegeink, akiknek korábban nem voltak mentális problémáik" - állítja Emmanuel Poulet. "Mivel az instabilitás, a stressz mind járványügyi, mind társadalmi, gazdasági szempontból adott, gondolhatjuk úgy, hogy jelentős emelkedés várható a depresszióval és szorongással küzdők körében, emelkedhet az öngyilkosok száma, amit már most is látunk.”

Egy férfi, aki otthonában fogad bennünket, de nem vállalta a nevét, soha nem gondolta volna, hogy olyannyira elveszti a talajt a lába alól az első karantén ideje alatt, hogy meg akar majd halni.

“Úgy éltem meg, mintha megfosztottak volna a szabadságomtól, elnyomásként érzékeltem, és úgy, hogy el vagyok zárva. Úgy éreztem, többé nincs értelme az életnek! Minden tilossá vált, amit szerettem. Ez extrém mód stresszes volt számomra!"

Valérie Gauriat, Euronews

Miképp reagált?

**Férfi: **

"Fizikailag elnyomottnak éreztem magam, fájt a gyomrom, a torkom… Aztán elvesztettem az eszem, és majdnem mindent szétvertem otthon. Kórházba vittek, és delirium tremens-szet diagnosztizáltak nálam. Aztán kiderült, hogy megfertőződtem koronavírussal. A Covid még rosszabbá tette a válságomat. "

Valérie Gauriat, Euronews

"Mi jutott eszébe a leggyakrabban?"

**Férfi: **

"A halál. A halál és a halálfélelem."

Hónapokat töltött kórházban, mire visszanyerte életkedvét. A város pszichiátriai kórházában is volt. Ide tért vissza a járvány idején Benny, akinek a nevét megváltoztattuk.

A fiatalembert már kezelték mentális problémákkal korábban. Nem bírja a legutóbbi karantént, ezért azt kérte, hogy hadd feküdjön be a kórházba.

“Az első alkalommal nem zavart túlzottan, mert még mindig zavarodott voltam" - meséli Benny. "Amikor elmentem otthonról, nem volt senki az utcán, ez pedig megnyugtatott. De most, hogy kicsit magamhoz tértem, szükségem van az emberek segítségére, arra, hogy a társadalom úgy működjön, mint korábban.”

Erre sokaknak szükségük lenne. Nicolas Franck pszichiáter, aki kiadott egy könyvet és készített egy tanulmányt a karantén pszichológiai hatásairól, attól tart, hogy az egészségügyi válság hatása idővel növekszik.

“Az első karantén hagyott nyomokat" - mondja Nicolas Franck. "Erre jött egy másik, egy olyan időszakban, amikor kevés a fény, és támad a téli depresszió. Gazdasági válság van, az emberek az állásaik és a vállalkozásaik miatt aggódnak. Ráadásul akik egyedül élnek, azoknak megszakadtak a társadalmi kapcsolataik, van, aki a megfertőződéstől fél, az egészségéért vagy akár a túlélésért aggódik.”

A mentális egészséggel foglalkozó szolgálatok új szolgáltatásokat indítanak, válaszul a lakosság egyre növekvő szorongására. A Vinatier kórházban az élő hotline-t működtető csapatnak március óta rengeteg a dolga.

A hívás, amit rögzítettünk, egy valóban megtörtént hívás rekonstrukciója.

**Női hang: **

"Rengeteg problémám van az életben. Soha nem beszéltem erről túl sokat."

**Pszichiáter: **

"Soha nem járt pszichológusnál vagy pszichiáternél?"

**Női hang: **

"Nem, nem igazán, nem vagyok őrült!"

**Pszichiáter: **

“Értem, mindössze azért említettem ezeket a hivatásos szakembereket, mert hallom, hogy nagyon feldúlt. Talán segítségre lenne szükség."

**Női hang: **

"Nem tudom… Nekik kéne idejönniük, mert nem bírok kimenni! Néha olyan is van, hogy nem jutok levegőhöz!... Csak a szobámban ülök, senkivel nem találkozom, semmihez nem bírok hozzáérni! Ezért nem is eszem!.. "

**Pszichiáter: **

“Rendben, akkor talán azt javaslom, hogy összekapcsoljuk egy mobil csapatunkkal. Vannak nővérek, orvosok, pszichológusok, talán segítene, ha orvos megvizsgálná, beszélgetne velük kicsit.”

A kórház nemrégiben konzultációt indított a Covid-19-cel kapcsolatban ebben a belvárosi pszichológiai központban. Ez a lehetőség néha elérhetőbb, mint a kórházi pszichiátriai rendelők vagy privát rendelések, amelyeket elárasztanak az ellátásra szorulók.

Elszigeteltség, bizonytalanság a jövővel kapcsolatban, aggódás a rokonokért, fertőzést követő trauma vagy gyász, sok oka lehet a szorongásnak.

Valérie Gauriat, Euronews

"Mik a leginkább visszatérő tünetek?"

**Elodie Zante, pszichiáter: **

“Sok az alvászavar azoknál, akiknek az életritmusuk megváltozott, különösképpen azok körében, akik nem dolgoznak. Pánikrohamok jönnek elő olyanoknál, akiknek még soha nem volt. A társadalmi izoláció néhányaknál a mindennapi élet iránti érdeklődés elvesztéséhez vezet. De találkozunk rögeszmés-kényszeres viselkedéssel is, amikor valaki például eszeveszetten takarít otthon. A második hullám súlyosbította egyesek tüneteit, és sajnos sokan vannak olyanok, akik nem mernek segítséget kérni. Ez azért szerencsétlen, mert amint a pszichiátriai patológiás viselkedés beáll, szakmai segítséget kell kérni, hiszen nagyon kevés az esélye annak, hogy az magától megjavul majd idővel.”

Valérie Gauriat, Euronews

"Tudna valamit mondani azoknak, akik az Ön helyzetében vannak, vagy akik aggódnak?”

**Benny:
**

“Ne szoruljanak be a helyzetbe, mindig kérjenek segítséget. Ez a legfontosabb.”

A szakemberek szerint a mentális problémák elfogadása és a források növelése a legfontosabb ahhoz, hogy felülkerekedjünk a koronavírus-járvány következő hullámán, amely pszichiátriai jellegű lesz.

Valérie Gauriat, Euronews

"Hogyan látja a jövőt?"

**19 éves tanuló: **

“Hinni szeretnék benne, hogy ennek egyszer vége lesz, hiszen mindennek vége van egyszer. Azzal vigasztalom magam, hogy ez csupán egy rossz szakasz, amin keresztül kell menni. Pozitív próbálok maradni. Ebbe kapaszkodom.”

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Több lett az öngyilkos Magyarországon a járvány alatt

Riasztó járványhelyzet: 193 elhunyt 24 óra alatt

Koronavírus: negatív rekord az Egyesült Királyságban