Az elképzelés nem jelentene mindenhol ugyanakkora minimálbért, azt szeretnék, ha az egyes országok átlagkeresetéhez igazodna az.
HIRDETÉS
Bolti eladók, takarítók, ápolók, kézbesítők - alacsony fizetésű dolgozók tartották életben Európát a járvány ideje alatt. A növekvő szociális különbségektől tartva az Európai Bizottság újabb konzultációt indított az európai minimálbérről.
Az elképzelés lényege az, hogy a minimálbér minden országban érje el az átlagkereset 60 százalékát. Ez a szakszervezetek szerint lökést adna a gazdaságnak is.
“Növelni kell a keresletet annak érdekében, hogy kilábaljunk a válságból, ami a koronavírus-járványt követi. Ezt úgy tehetjük meg, ha biztosítjuk, hogy az alacsony keresetű embereknek van pénzük, és el tudják költeni. Nagyon fontos biztosítani uniós szinten és a tagállamokban azt, hogy a gazdaságban legyen pénz, az emberek pedig tudjanak költeni – mondta az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese, Esther Lynch.
Jelentős különbségek
Az Európai Unióban jelenleg Bulgáriában a legalacsonyabb a minimálbér: mindössze 286 euró. Luxemburgban ezzel szemben csaknem 2000 euró a legalacsonyabb bér. Magyarországon a minimálbér legalacsonyabb összege 161 ezer forint, szakmunkások számára 210.600 forint.
Fontos, hogy Brüsszel nem egységes, uniós szinten egységes minimálbért szeretne. Ennek összege a tagállamonként változó lenne a helyi bérszínvonalhoz igazodva. Az uniós szabályokat több északi ország is ellenzi, de nem azért, mert nem akarnak tisztességes minimálbért fizetni. Ennek a meghatározása ott hagyományosan a szakszervezetek és a munkaadók alkuján múlik, amibe az állam nem szól bele.
“Amikor valami jól működik az egyes tagállamokban, ott általában tartanak attól, hogy a közös európai szabályok rontanak majd a helyzeten. Itt minimális szintről beszélünk, nem maximumról. Ha valaki az átlagbér 70 százalékát fizetné a munkásainak, az rendben van, de jó lenne, ha 60 százalék alá nem menne senki” – mondta egy észtországi EP-képviselő, Yana Toom.
Még sok a kérdés
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy lehetséges-e kötelező érvényű szabályokat hozni az ügyben európai szinten. Ha elfogadják ezeket, a tagállamok kormányai nem bújhatnak ki az alkalmazásuk alól.
“Felesleges nem kötelező érvényű javaslatokat elfogadni, amelyeket aztán senki nem tart be. Kötelező érvényű szabályokra van szükség, amelyekkel biztosítani lehet az emberek tisztességes fizetését” – tette hozzá az észt politikus.
A mostani konzultáció után szeptemberben indulhat a jogalkotás, és jövőre életbe léphetnek az új szabályok.