A magyar kormány ezúttal hozzájárult a korrupciós jelentés közzétételéhez. Az Országgyűléstől, a Legfőbb Ügyészségtől és az Országos Bírósági Hivataltól is lépéseket várnak a jelentés készítői.
HIRDETÉSMagyarország továbbra is az élbolyban van az Európa Tanács korrupcióellenes jelentésének negatív ranglistáján. A szervezet szerint viszont előrelépés, hogy a magyar kormány most hozzájárult a dokumentum közzétételéhez. A parlamenti képviselőkre vonatkozó átláthatósági ajánlások ügyében különösen rosszul teljesít Magyarország.
Tavaly szerkesztőségünk írta meg először, hogy a magyar kormány két éven át blokkolta a GRECO (Groups of States against Corruption - Korrupció Elleni Államok Csoportja) éves jelentésének közzétételét. Végül augusztusban hoztak nyilvánosságra három visszatartott jelentést, melyek legfőbb megállapítása az, hogy "továbbra sem kielégítő a korrupció elleni harc a magyar parlamentben és az igazságszolgáltatásban".
Az Európa Tanácshoz tartozó szervezet minden évben összesíti, mennyire tartják magukat az európai államok a korrupció elleni ajánlásokhoz. Idén a magyar kormány hozzájárult a publikáláshoz. A dokumentumból kiderült, hogy Magyarország továbbra is nagy arányban hagyja figyelmen kívül az átláthatósági, illetve korrupció elleni ajánlásokat.
A legkényesebb témák: a parlamenti képviselők, az ügyészek és a bírák
Leginkább a parlamenti képviselőkre érvényes összeférhetetlenségi szabályokat hiányolják, de volt ajánlás az Országos Bírósági Hivatal, illetve a Legfőbb Ügyészség működésével kapcsolatban is. utóbbi esetében az ügyek kiosztását tartják problémásnak, amely kivételezéshez vezethet.
A GRECO a parlamenti képviselők, az ügyészek, illetve a bírák számára fogalmaz meg elvárásokat. A lista élén áll Magyarország például abban a negatív rangsorban, amelyben a parlamenti képviselők részére tett ajánlások betartását figyelik. Itt az Európa Tanács ajánlásainak 85,7 százalékát figyelmen kívül hagyták és csak 14,3 százalékban léptek.
Valamivel jobb a helyzet az igazságügyben: A bírák számára tett javaslatok közül hármat fogadtak meg a döntéshozók, hármat pedig figyelmen kívül hagytak. Míg az ügyészségi adatoknál 20 százalékban felelt meg teljesen Magyarország az elvárásoknak, 20 százalékban nem vették figyelembe azokat, a maradékban pedig részleges eredményt értek el.
Összességében Magyarország a harmadik helyen áll a negatív toplistán Európában. 18 ajánlásból 10-et nem tartanak be a hatóságok, ez 55,6 százalékos arány. A lista élén Törökország áll és Ausztria áll.
GRECO-főtitkár: a 18 javaslatunk közül mindössze 5-öt ültettek át teljesen a gyakorlatba
"Jó hír Magyarországot illetően az, hogy a jelentés most nyilvános. Továbbra is hiányoljuk az előrelépést a parlamenti képviselőket illetően hozott javaslatoknál, de a bíráknál és az ügyészeknél is. A 18 javaslatunk közül mindössze ötöt ültettek át teljesen a gyakorlatba. Ez továbbra sem elég jó" - mondta Gianluca Esposito GRECO-főtitkár az Euronewsnak.
"A mi javaslataink olyan ügyekről szólnak, mint például a parlamenti képviselők magatartási kódexe, az, hogy hogyan kezeljék a felmerülő összeférhetetlenségi ügyeket és azt, hogy az ilyen esetekben legyen megfelelő eljárásrend. A bíróságok esetében szó van az Országos Bírósági Hivatal bírákat érintő döntéseiről. És szó van a legfőbb ügyész szerepéről az ügyészek fegyelmi eljárásaiban, vagy arról, hogyan osztják ki az egyes ügyeket az ügyészeknek, hogyan lehetne itt elkerülni a kivételezést" - sorolta a korrupció ellen ajánlásokat Esposito, hozzátéve, hogy a javaslataikkal a magyar hatóságok tisztában vannak, és ő biztos abban, hogy "ismét előveszik majd ezeket azzal a szándékkal, hogy teljes mértékben alkalmazzák őket".
A főtitkár hozzátette, minden országot bátorít arra, hogy ha lehetősége van rá, csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, amelynek felállítása szerinte fordulópontot hozhat a korrupció elleni küzdelemben. Magyarországon kívül még négy tagállam nem csatlakozott.