Stefan Grobe a koronavírus-járvánnyal foglalkozik e heti összefoglalójában, és említést tesz a II. világháború lezárásának 75. évfordulójáról is.
A koronavírus-járvánnyal és annak gazdasági hatásával foglalkozik ezen a héten európai összefoglalójában Stefan Grobe, megemlítve a II. világháború európai befejeződésének 75. évfordulóját is.
HIRDETÉSA gazdaságért felelős uniós biztos, Paolo Gentiloni kijelentéséből indul ki mondván, hogy a politikus meg sem próbálja szépíteni a dolgot.
Az a hálátlan szerep jutott az olasz politikusnak, hogy felkészítse a lakosságot egy akkora gazdasági sokkra, amekkora nem volt a múlt század harmincas évei óta.
A számok magukért beszélnek. Az Európai Bizottság szerint az Unió gazdasága 7,4 százalékkal esik vissza idén. De ez nem egyformán érinti majd az egyes államokat. A görögöknek és az olaszoknak lesz a legkeményebb ez az időszak majdnem tíz százalékos csökkenéssel, de a portugálok és a németek jó eséllyel képesek lesznek hét százalék alatt tartani a veszteséget.
Az, hogy a tagállamok gazdaságai milyen gyorsan térnek magukhoz, nagyban függ a járvány alakulásától. A kormányoknak egy nagyon keskeny mezsgyén kell egyensúlyozniuk a gazdaság újraindítása és az emberek egészségének megőrzése között. És ez egészen addig nem változik, amíg meg nem lesz a gyógymód és a vakcina, vagyis az a két dolog, amellyel tartós győzelmet arathatunk a vírus felett. Hogy ez mikor lesz? Senki sem tudja - mondja Stefan Globe.
Egy ilyen helyzetben az emberek szorosabb nemzetközi együttműködésre vágynak.
Ezt mutatja az Ipsos és a Kultúrák Párbeszéde nevű intézet közös francia, német, lengyel és orosz kutatása. Az egyik terület, ahol ezek a népek erős összefogást akarnak, az a tudomány - hogy hatékony gyógyászati arzenált fejleszthessenek a koronavírus ellen.
Ezen a héten az Európai Bizottság globális adakozási marathont hirdetett, hogy legyen elég pénz a kutatásokra. A bizottsági elnök, Ursula von der Leyen a következő szavakkal indítota újtjára ezt a videokonferenciát:
"Legalább 7,4 milliárd eurót akarunk összegyűjteni, ez körülbelül 8 milliárd dollár. Erre az összegre most azonnal szükségünk van, hogy lökést tudjunk adni a vakcinafejlesztésnek és a diagnosztikai, illetve gyógyító eljárások finomításának. De összességében ennél több pénz kell majd."
Az Egyesült Államok és Oroszország nem nevezett be a "videomarathonra". Mindketten úgy gondolják, hogy képesek egyedül, nemzetközi együttműködés nélkül megküzdeni a vírussal.
A legrokonszenvesebb üzenetek egyikét a brit kormányfő, Boris Johnson küldte, aki szintén túlélője a fertőzésnek. Teljesen egyértelművé tette, hogy Putyin és Trump ellenében foglal állást.
Stefan Grobe a Harvard Egyetem közegészségügyi kutatóintézetének igazgatóját, Dr. Ashish Jhát kérdezte arról, hogy állnak a koronavírus elleni vakcinával.
A tudós azzal kezdte, hogy biztosan senki sem tudja, hiszen még sosem fejlesztettek emberek számára koronavírus-vakcinát. Ez egy kivételes tudományos erőfeszítés, de szerinte jó esélyük van arra, hogy jövőre meglegyen ez az oltóanyag.
A módszer, amellyel dolgoznak, sokrétű - azon alapul, hogy kipróbálnak számos különböző megoldást, és azokat, amelyek valamilyen szempontból hatásosnak bizonyulnak, megtartják, a többit elvetik. Bonyolítja a dolgot, hogy úgy kell biztonságos vakcinát előállítaniuk, hogy a gyorsaság kedvéért kihagynak több olyan lépést is, amely épp ezt garantálná. Nagyon reméli, hogy ennek ellenére sikerrel járnak, mert az borzasztó tragédia lenne, ha a védőoltásról kiderülne, hogy árt az embereknek.
Stefan Grobe arra is rákérdezett, mivel magyarázható, hogy egyes államokat súlyosan, másokat könnyebben érint a járvány.
Dr. Ashish Jha úgy fogalmazott, hogy még nagyon az elején vagyunk ennek a meccsnek. Arra számítanak, hogy ez a járvány akár másfél évig is eltarthat, úgyhogy még a felénél sem járunk. Szerinte idővel meg fog változni a helyzet, olyan országokban is súlyosabbra fordul, ahol most még semmi jele ennek. Sok minden befolyásolhatja ezt, például az, vannak-e a fertőzés terjedésének erős megugrásai, ha igen, hány ilyen van, milyen gyorsan követik egymást. Az is számít, hogy a határok lezárásáig milyen intenzív volt a turizmus és általában a külföldiek jelenléte. Ezekre a szempontokra jó példa az a különbség, amely Irán és Irak járványügyi tapasztalatai között mutatkozik.
Stefan Grobe azzal zárja műsorát, hogy bár egyelőre nem tudni, meddig tart majd ez a válság, Európa egyszer túljut rajta. A kontinens ennél nagyobb megpróbáltatásokat is átélt, így a II. világháborút is, amely épp 75 éve fejeződött be itt, Európában.
