Náci hasonlattal vitázott a jogállamiságról Timmermans

Kemény szócsatát vívott néhány képviselővel az Európai Bizottság első alelnöke, aki a szervezet új jogállamisági csomagját ismertette az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt.

Civilek és újságírók védelme

Frans Timmermans a bevezetőjében kiemelte, hogy a civilek szerepe fontos a demokráciában. Szerinte látszik, hogy ezeket a szervezeteket is ott támadják, ahol nyomás alatt van a demokrácia. Timmermans szintén védendő értéknek nevezte a média pluralizmust és a korrupció elleni fellépést.

A jogállami elveket megsértő országok elleni fellépésről azt mondta, stratégiai céllal kell felhasználni a kötelezettségszegési eljárásokat az EU-ban, így az uniós bíróság elé lehet utalni az érintett országokat, de közös lépések kellenek a hetes cikkely szerinti eljárásokban is.

Szerinte a felmérések azt mutatják, hogy az emberek több kompetenciát adnának az Európai Uniónak.

Leginkább a tagállamokban élő polgárok biztosíthatják a jogállamiságot és a demokráciát, de a saját kormányuk gyakran szembeállítja őket az EU-val – tette hozzá Timmermans.

A holland politikus szintén kiemelte az újságírók védelmének szükségességét.

A jogállamiság és az EU-s források összekapcsolása

Az új terv egyébként a jogállamisági elvek betartásához kötné az uniós pénzek kifizetését is.

A Fidesszel egy frakcióban ülő néppárti Roberta Metsola hozzászólásában a sajtón és a civileken lévő nyomás csökkentését kérte.

Terry Reintke, a Zöldek vezérszónoka pénzügyi szankciókat követelt az érintett országok ellen.

Magyar vitázók

A fideszes Hidvéghi Balázs a vita második körében kapott szót. Arról beszélt, hogy az unióban a jogállamiságnak nincs objektív definíciója. különféle változatai léteznek és ezek mindegyike lehet demokratikus. Szerinte az Európai Bizottság visszaél a jogállamiság ügyével és politikai fegyverként használja azt Lengyelország és Magyarország ellen. (Ebben a bizottságban jelölte az Európai Néppárt harmadik alelnöknek a Fidesz volt kommunikációs igazgatóját, de a döntést többször is elhalasztották, jelenlegi állás szerint szeptember végén szavazhatnak róla.)

A magyar képviselők közül a momentumos Donáth Anna egyetértett Timmermansszal abban, hogy a civilek nélkül nem lehet valódi jogállam,. “De mit lehet tenni, ha egy országban nincs valódi vita és meggyengítették a civileket? Konkréten hogyan támogatná a civileket a jövőben a bizottság?“ – kérdezte liberális-centrista frakcióban politizáló Donáth Anna.

A fideszes Járóka Lívia roma származását és emberi jogi aktivista múltját hangsúlyozva azt mondta, nagyon nehéz mérni a jogállamisági értékeket. De nem tartja célravezetőnek egy újabb mechanizmus létrehozását. Szerinte az EU-nak nem lett volna szabad létrehoznia a kettős mércét. "Nagyon rossz döntés lenne a költségvetési pénzek összekapcsolása a jogállamisággal, hiszen a bizottságnak eddig is sok eszköze volt" - mondta Járóka Lívia.

Náci bíróságok

A vita végén ismét Frans Timmermans kapott szót, aki bírálta a Lengyelországban az alkotmánybírák ellen folyó lejárató kampányt, majd történelmi hasonlattal beszélt az alapjogok fontosságáról.

"Emlékeztetnék arra, hogy a náci bíróságok minden ítélete a jogon alapul, de ellentmondott az alapjogoknak. Tehát a múltban is választani kellett a jogállamiság megtartása vagy megkerülése között" - mondta Timmermans.

"Most egy alapvető harcot vívunk az alapelveinkért, akkor is, ha kellemetlen viszonyba kerülünk egy-egy tagállammal" - tette hozzá a holland politikus.

Elmondta, az uniós költségvetés kérdését össze kell kapcsolni azzal, ha valaki rendszerszinten nem tartja be a szerződést.

"Meddig hagyják jóvá az európai polgárok, hogy az ő pénzüket olyan tagállamokba utalják, ahol nem tisztelik a jogállamiságot. Nem hagyják már sokáig ezt!"

Az illiberalizmus támogatói nem tudom, hogy értik-e hogy új határokat fognak felállítani. Nem hiszem, hogy népeik ezt akarnák – zárta beszédét Frans Timmermans.