Humanitárius vízum-per az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

Az első meghallgatást tartotta az Emberi Jogok Európai Bírósága az úgynevezett humanitárius vízum-perben, amelyet egy - a szétbombázott Aleppóban élő - kisgyerekes szíriai házaspár indított Belgium ellen, mert az a bejrúti követségen beadott vízumkérelmüket visszautasította.

- A keresetünket elsősorban arra alapítottuk - magyarázta a pár ügyvédje az Euronewsnak - hogy az emberi méltóság független attól, hogy az ember hol tartózkodik. Az emberi méltóság az az alapvető elv, amely az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatának legitimitást ad. Másodsorban szeretnénk, ha a bíróság kimondaná, hogy a bírósági ítéletek elutasítása a jogállamiság elvének súlyos megsértését jelenti.

Az európai emberi jogi konvenció kimondja, hogy a tagállamnak a joghatósága alá eső esetekben meg kell akadályoznia az emberi jogsértést. A perben az a kérdés, Belgium joghatósága alatt állt-e a vízumot igénylő házaspár. Ha igen, akkor meg kellett volna nekik adni a vízumot azért, hogy az emberi méltóságuk ne sérüljön még akkor is, ha eleve megmondták, hogy nem turistának mennének Belgiumba, hanem azonnal menedékkérelmet nyújtanának be. Ha viszont a joghatóság nem terjed ki rájuk attól, hogy kértek valamit Belgiumtól a nagykövetségen, akkor Belgium jogszerűen tagadta meg tőlük a beutazás lehetőségét. 

A házaspár kezdeményezését számos civil szervezet és politikus támogatja. Az első meghallgatás alatt is demonstráltak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt: kiterítettek a járdára egy 17 000 nevet tartalmazó listát, azoknak az embereknek a nevét, akik Európába akartak eljutni, de belefulladtak a Földközi-tengerbe. 

- Menedékjogot az kérhet, aki az unió területén tartózkodik - magyarázta Marie Christine Vergiat francia európai képviselőnő az Euronewsnak. - Csakhogy azok, akik a leginkább menedékre szorulnak, nem kapnak vízumot. Emiatt küzdött az Európai Parlament azért, hogy a tagállamok humanitárius vízumot adhassanak ki.

- Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy elvi kérdést kell eldöntenie, és ez más európai országokra is kihat majd - mondta az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális jogi bizottságának (CESR) egyik tagja, Olivier de Schutter. - Például ha egy líbiai, marokkói vagy algériai a hazájában felállított központban ad be menedékkérelmet, részesülhet-e ez az ember az európai államok védelmében.

A házaspár már 2016. óta küzd az igazáért, különböző fórumokon egymásnak ellentmondó ítéletek születtek. 2017-ben az Európai Unió Bírósága például kimondta, hogy Belgiumnak jogában állt megtagadnia a vízumot a pártól. A mostani ítélet után további fellebbezésre nincs lehetőség.