Miután az Egyesült Államok és Oroszország is felmondta a közepes hatótávolságú rakéták megszüntetéséről szóló megállapodást, mindenki azt találgatja, lesznek-e ilyen eszközök Európában.
HIRDETÉSVálaszul az amerikai bejelentésre, Oroszország is felfüggesztette a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök tilalmáról kötött szerződés hatályát. Vlagyimir Putyin elnök közölte: Moszkva nem fog ilyen rakétákat telepíteni Európába, ha az Egyesült Államok is ehhez tartja magát.
Jens Stoltenberg főtitkár a NATO nevében megerősítette: a szövetség nem készül a nukleáris rakéták európai telepítésére. "Egyéb válaszlépéseket fontolgatunk" - mondta.
Bruno Lete, a German Marshall Alapítvány szakértője szerint három eshetőség van. Az első: amerikai szárnyasrakéták telepítése Európába, ami fegyverkezési versenyhez vezethet. A második, hogy az európaiak ellenállnak a rakéták állomásoztatásának. A harmadik, és egyben a legvalószínűbb lehetőség, hogy egyes országok befogadnák ezeket a fegyvereket, mások meg nem, ami viszont a NATO egységét sodorná veszélybe.
A Kreml egyik volt tanácsadója, Szergej Karaganov úgy véli: az oroszok inkább az európaiak pártján állnak, semmint az amerikaiakén.
"Kétségkívül sajnáljuk európai barátainkat és testvéreinket. Két tűz közé kerültek. Mi nem akarjuk fenyegetni őket. Moszkvának egyébként is sokkal kisebb a hadereje, mint az egykori Szovjetunióé".