Szakértő: túl sokáig halogatta a német kormány a szén kivezetésének megtervezését

Az Euronews Insiders című aktuális műsorában Sophie Claudet Claudia Kemfert környezetvédelmi és energetikai szakértővel beszélgetett Németország klímapolitikájáról, a hambachi erdő melletti lignitbánya bővítése tükrében.

Sophie Claudet: A német kormány bizottságot hozott létre a szén elhagyásának megtervezésére, egy fontos bányát viszont bővítenek - mennyire vehető komolyan a kabinet szénmentesítési szándéka?

Claudia Kemfert: A kormány szándéka komolynak tűnik, mert mind a 2020-as, mind a 2030-as klímacéljaikat teljesíteni kívánják, de jelentős korlátaik vannak, és természetesen a német szénlobbi is nagyon-nagyon erős. A kabinet túl sokáig halogatta a szén kivezetésének konkrét megtervezését - ez lett az eredménye. Nagy csatákat vívunk, hogy mikor és hogyan érjen véget a szén korszaka.

SC: Beszéljünk akkor a szénlobbiról, amely Ön szerint nagyon erős. Például képesek politikusok befolyásolására?

CK: Nagy hatásuk van a politikusokra, mert a széniparnak évtizedek óta jelentős szerepe van Németország, sőt Nyugat-Németország életében is, és erős a kapcsolatuk az egyik párttal, a Szociáldemokratákkal, de a szakszervezetekkel is, amelyek minden egyes szénpiari munkahelyért megküzdenek.

SC: Miközben valójában a szénágazatban sokkal kevesebb munkahely van, mint a megújulókban...

CK: Sokkal kevesebb. A német szénipar 20 ezer munkahelyet ölel fel, a megújulók 400 ezret.

SC: A szén kivezetésére felállított bizottságnak az év végéig kell letennie a tervét az asztalra, benne egy konkrét dátummal. Ön szerint ez mi lesz?

CK: A lehető leghamarabb megszabadulhatunk a széntől, ha helyettesíteni tudjuk megújuló energiaforrásokkal, tehát ezek növelése terén kell többet tennünk, ez a legelső. Másrészt már most is lekapcsolhatunk több szénerőművet, mert a szükségesnél több áramot állítunk elő, aztán legfeljebb 2030-ig fokozatosan csökkenhetnénk a szén arányát, míg végül teljes egészében megújulókkal váltjuk ki, de ehhez azért szükség van egy kis időre.

SC: Németország azt tervezte, hogy 2022-ig elhagyja az atomenergiát, most pedig a szenet is kivezetné. Indokolt és lehetséges mindkettőt egyszerre megtenni?

CK: Nem egyszerre, hanem egyiket a másik után. Az atomot 2022-ig vezetjük ki, azután kezdünk hozzá a szénhez, a mostani 40 százalékos arány fokozatos csökkentésével 2030-ig. Ez reális, ha közben drasztikusan növeljük a megújulók arányát.

SC: Más európai országokkal összevetve mit mutat Németország szénfelhasználása és -termelése? A németeken múlik minden?

CK: Németországban nagyon magas a szén, különösen a lignit aránya, ami nagyon megemeli a károsanyag-kibocsátást. Más európai országokkal összevetve valóban jelentős arányt képvisel. Ezt csökkentenünk kell, mert több megújulót szeretnénk látni az energiamixben, a szénnek pedig nincs helye ebben a tervben, tehát valóban jobban kell teljesítenünk, és megmutatni Európának, hogy komolyan vesszük ezt a kérdést.

SC: Hogyan lehet, hogy Németországot zöldnek és klímabarátnak tekintik, miközben tudjuk, hogy rengeteg szenet termel és használ fel? Hogyan tudja magát ilyen sikeresen zölddé mosdatni?

CK: Ez jó kérdés, és szembe kell néznünk ezzel az ellentmondással, mert csökkentenünk kell a szén arányát, ez az első lépés, ha valóban olyan zöldek akarunk lenni, ahogy a külvilágnak mutatjuk. Bizonyítanunk kell, különben hiteltelenné válunk.