Szakértők szerint egyszerűbb lehet a közlekedési szokásokon változtatni
HIRDETÉS
Évtizedekbe telhet az európai közlekedési szektor átalakítása és az elekromos járművek elterjedése.
Ez derült ki az Európai Üzleti Fórumon folytatott megbeszélésből.
A szakértők szerint az ipar számára a klímaváltozás, a környezeti aggályok önmagukban nem jelentenek elegendő motivációt a technológiai átállásra, amíg az nem termel profitot.
"Egy átlagos autót 5-10 éven át használnak. De ez nem igaz a tehergépjárművekre, a buszokra, amelyek élettartama hosszabb. A kérdés az, milyen gyorsan lehet lecserélni a dolgokat. Azt gondolom, ez csak 2020 után történik majd tömegesen" - mondta egy brit szakértő, Nicola Shaw.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a nagy teljesítményű akkumulátorok nyersanyagigénye hatalmas.
A lítiumot és a kobaltot pedig importálni kell Európába.
Az elektromos járművek kibocsájtásába pedig nem csak az üzemeltetésüket kell beleszámolni.
"Nem létezik olyasmi, hogy zéró kibocsájtású jármű. Kibocsájtás keletkezik az egész életciklus során, az alapanyagok előállításánál, a gyártásnál, az összeszerelésnél és a használatnál is. Nagyon óvatosnak kell lenni, hiszen ha ezeket a kibocsájtási értékekekt az egyik helyről a másikba visszük, nem érünk el semmit" - mondta egy másik szakértő, Neville Jackson.
És még egy faktor, a tömeges igény hiányzik az ilyen járművek piacáról.
Egy szakértő azt mondta, egyszerűbb lehet a közlekedési szokásainkon változtatni.
"El kell gondolkoznunk a kockázatokról is. Az világos, hogy jót akarunk a bolygónak. De ott vannak a kockázatok, mint a nyersanyagok, a szennyezés, a környezet. El lehet menekültni a kockázattól? Szerintem inkább meg kell fordítani a dolgot és azt kérdezni, ha az energia előállításának költsége nulla lenne, az hagyan változtatná meg a viselkedésünket. Valamit másként tennénk? Ez lenne a kiindulópontja az innovációnak a tiszta energia, a közlekedés és a környezet ügyében" - mondta Ananth Krishnan indiai kutató.