Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Csehország és az EU: merre tovább?

Andrej Babis ügyvivő kormányfő
Andrej Babis ügyvivő kormányfő Szerzői jogok  REUTERS/David W Cerny
Szerzői jogok REUTERS/David W Cerny
Írta: Euronews
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Kérdés, hogy a hétvégén újraválasztott államfő, Milos Zeman és az ügyvivő miniszterelnök, Andrej Babis merre viszik tovább az országot.

HIRDETÉS

A következő öt évben is az euroszkeptikusnak és oroszbarátnak tartott Milos Zeman lesz a Cseh Köztársaság elnöke, miután szombaton biztossá vált, hogy legyőzte vetélytársát, Jirí Drahost. Közben Andrej Babis ügyvivő kormányfő hétfőn Brüsszelben találkozik Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

„Nüansznyi különbségek vannak Milos Zeman és Andrij Babis politikája között. Utóbbi talán nem annyira Európa-ellenes, mint Zeman. Tudjuk, hogy Brüsszelben a politikusok hajlamosak azt mondani, amit Juncker elnök hallani akar. Így aztán nem a belga főváros az a hely, ahol az igazi politika zajlik” - vélte Jean-Michel De Waele, a Brüsszeli Szabadegyetem politikatudományokkal foglalkozó professzora.

Andrej Babis a visegrádi országok kormányfőinek múlt heti budapesti találkozóján azt mondta, a menekültkvóták megosztják Európát, a kérdésről hasonlóan vélekedik Magyarország és Csehország.

„Nem lehet az egyes országok választási eredményei alapján menekültpolitikát folytatni. A Cseh Köztársaságnak meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak, nem hiszem, hogy ez alapvetően változtatna a helyzeten” - fogalmazott Jean-Michel De Waele.

Múlt héten az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei tárgyaltak Szófiában a menekültügyi rendszer reformjáról, melyben júniusig kellene kompromisszumos megoldást elérni. 

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

50 ezer óvóhelyet hoz készültségbe Finnország

Orbán Viktor megkérdőjelezte Ukrajna szuverenitását a drónberepülés miatti vita közepette

Elszállt költségvetési hiány: kell-e aggódnunk Románia miatt?