Zsákutcába jutott az atomfegyverek elleni harc az észak-koreai és az iráni válság miatt.
HIRDETÉS
Az amerikai elnök várhatóan még ezen a héten vázolja az Iránnal kapcsolatos stratégiát, majd a kongresszus dönthet a szankciók felújításáról. Donald Trumpra komoly nyomás nehezedik, hiszen ha felmondja a 2015-ben kötött megállapodást, azzal aláássa az Egyesült Államok szavahihetőségét.
Franciaország korábbi amerikai nagykövete szerint a lépéssel Donald Trump az európai országokkal való konfliktust is valószínűsítené. Azok ugyanis nagyon világosan megmondták, hogy ha Irán tiszteletben tartja a bécsi megállapodást, akkor semmi okuk új szankciók bevezetésére – fogalmazott Pierre Vimont.
Az Európai Külügyi Szolgálat volt főtitkára is hangsúlyozta, hogy ebben az esetben már az Egyesült Államok hitelességéről van szó.
“A megállapodás felmondása természetesen lehetőséget nyújtana az Egyesült Államok regionális ellenfeleinek, példáuzl Oroszországnak befolyásuk növelésére. Mindez elősegítheti, hogy megpróbálják meggyőzni az amerikai elnököt: tartsa magát a megállapodáshoz” – vélte Pierre Vimont.
Az AJC Transzatlanti Intézet igazgatója viszont úgy látja, hosszú távon Irán nyerhet a két éve megkötött megállapodással.
“Irán folyamatosan ballisztikus rakétákat tesztel. Bármilyen nagy eredmény is volt a megállapodás, 8-13 éven belül a legfontosabb korlátozások megszűnnek, és az iráni rezsimnek rendelkezésére áll majd a nukleáris kapacitás, amit ráadásul a nemzetközi közösség legitimizált” – mondta Daniel Schwammenthal.
Az euronews tudósítója szerint az atomfegyverek terjedése elleni harc az észak-koreai és az iráni válság miatt zsákutcába jutott. Mindkét ország jogot formál arra, hogy nukleáris fegyvere legyen. Velük szemben az elsősorban az Egyesült Államok képviselte konfrontáció és az Európai Unió szorgalmazta megbékélés hívei között nincs egyetértés.