Horvátország július elsejei csatlakozásával 28 tagúvá válik az Európai Unió. De vajon melyik ország lesz a következő tagállam?
Az Európai Unió bővítési folyamata kifulladni látszik. A válság miatt a felkészülésre fordítható pénz is kevesebb. A megszorítások miatt az EU vezetőinek immár alaposan meg kell indokolni a tagjelölti támogatásokat. A horvátok egymilliárd euró fejlesztési támogatást kaptak az elmúlt hat évben, az európai adófizetők viszont a megszorítások miatt szigorúbban állnak a kérdéshez.
Ráadásul a sok nyugat-európai vezető és állampolgár gondolja úgy, hogy 2004-ben a tíz új ország – köztük Magyarország – felvétele túl nagy falat volt az EU-nak, és még mindig nem heverte ki azt. Más vélemények szerint viszont nem az unió lendülete fogyott el, hanem a tagjelölteké, és lassan hajtják végre az előírt reformokat. Az Európai Unió mindenesetre óvatosabb, mint volt, és szigorúbb a csatlakozási tárgyalásokon.
Horvátország belépésével öt tagjelölt marad: Izland, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország.
Törökország csatlakozása után az EU legnépesebb tagállamává válna, 76 millió új uniós polgárral. Ráadásul az elmúlt hetek kormányellenes demonstrációinak szétverése miatt a kormány demokratikus és modernizációs elkötelezettsége is megkérdőjeleződött.
Szerbiában más problémák vannak: etnikai feszültségek, korrupció, szervezett bűnözés – és a Koszovóhoz fűződő viszony.
A Network-ben Chris Burns Selim Yenellel, Törökország uniós nagykövetével, Štefan Fülével, az Európai Unió bővítési és európai szomszédságpolitikáért felelős biztosával, illetve Dusko Lopandics, szerb EU-nagykövettel beszélget arról, milyen esélyekkel indulnak újabb országok az uniós tagságért. És arról, hogy egyáltalán mekkora legyen az EU.