Egy brit férfi lett a világ első páciense, akin élőben, mesterséges intelligencia irányításával végeztek agyműtétet, amely megmentette a látását.
Egy angliai férfi lett az első páciens, akinél élő, mesterséges intelligenciával támogatott agyműtétet hajtottak végre; az eljárás a daganat eltávolítása közben megóvta a látását – jelentette be csütörtökön a University College London Hospitals.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 48 éves, bedfordshire-i Rhys Hibbertnél 2024 decemberében állapították meg a betegséget, miután sétálás közben összeesett és görcsrohamot kapott.
Ahogy tünetei súlyosbodtak, Hibbert a műtét mellett döntött, és önként jelentkezett a kutatásban való részvételre.
„Ha a betegek nem hajlandók részt venni a kutatásokban, az orvosok hogyan tanulhatnak, és az orvostudomány hogyan fejlődhet tovább?” – mondta.
„Amikor megkérdezték, vállalnám-e, hogy én legyek az első beteg a világon, akinél ezt a technológiát élőben alkalmazzák… azt válaszoltam: igen, természetesen.”
Hibbert orvosai szerint a daganat továbbra is veszélyeztette volna a látását, és végső soron akár vaksághoz is vezethetett volna. A műtéttel sikerült eltávolítani a szövetszaporulatot, és megóvták a látását.
Hibbert elmondta, hogy közvetlenül az ébredés után látása látványosan javult: „Amikor magamhoz tértem… mindent tisztán láttam a szobában.”
A beavatkozást a University College London Hospitals (UCLH) részét képező National Hospital for Neurology and Neurosurgeryben (NHNN) végezték, egy klinikai vizsgálat keretében, amelyhez a University College London saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-technológiáját használták, a National Institute for Health and Care Research (NIHR) finanszírozásával.
A műtét során a mesterséges intelligencia valós időben elemezte az élő műtéti videófelvételt, nem pedig a beavatkozás előtti képalkotó vizsgálatokat használta, és ezzel segítette a sebészcsapatot a pontosabb döntéshozatalban azáltal, hogy kiemelte az agyalapon található kritikus képleteket – közölte az UCLH.
Az agy ezen részén az üveggolyó nagyságú agyalapi mirigy szorosan a látást irányító erek és idegek között helyezkedik el. Már egyetlen milliméternyi hibahatár is kritikus lehet, és akár halált, vakságot vagy szélütést okozhat.
Az orvosok elmondták, hogy a mesterséges intelligencia azzal támogatta a sebészcsapatot, hogy segített azonosítani azokat a kockázatos területeket, amelyeket kerülni kell, miközben a daganat minél nagyobb részét biztonságosan el tudták távolítani.
A technológia alkalmas lehet a sebészeti eszközök és az eszköz–szövet kölcsönhatások követésére is, azzal a céllal, hogy támogassa a sebészeket az összetett beavatkozások során, és visszajelzést adjon számukra.
„Ez a mesterséges intelligencia legjobb arcának példája: a betegek olyan ellátást kapnak a legújabb, áttörést jelentő technológiának köszönhetően, amelyet korábban elképzelhetetlennek tartottak” – mondta James Frith, az Egyesült Királyság egészségügyi innovációért felelős minisztere.
Hozzátette: a mesterséges intelligenciának megfelelő garanciákra van szüksége, és mindig gondoskodni fognak arról, hogy a biztonságot a kellő komolysággal kezeljék.