A megállapítások egy nappal az után születnek, hogy a dán parlament véglegesíti az érintett nők kártérítési törvényét, kérdéseket vetve fel a felelősség megítéléséről.
Grönland augusztus 28-án, pénteken két régóta várt jelentést tesz közzé, amelyek azokat az emberi jogi jogsértéseket vizsgálják, amelyek a múltbeli esetekhez kapcsolódnak, amikor grönlandi nőket és lányokat méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD) és más fogamzásgátló módszerek alkalmazásának vetettek alá, és azt is elemzik, hogy Dánia lépései kimerítik-e a népirtás jogi fogalmát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD) olyan fogamzásgátló módszer, amelyet a méhbe helyeznek a terhesség megelőzése érdekében. Több mint 4000 grönlandi nőnek és lánynak ültettek be IUD-t az 1960-as években indult, dán vezetésű fogamzásgátló kampány során, és sokan később azt mondták, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást, vagy nem adtak rá beleegyezést.
A megállapítások egy nappal azelőtt látnak napvilágot, hogy a dán parlament várhatóan véglegesíti a jogszabályt az érintett nőknek járó kártérítésről, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan illeszkedik majd a jelentések felelősségre vonásról szóló értékelése Dánia eddigi válaszához.
Dánia 1992-ig irányította Grönland egészségügyi rendszerét. 2024-ben a grönlandi önkormányzati kormány független szakértőket kért fel annak kivizsgálására, hogy a dán állam elkövetett-e népirtást, és megsértette-e a nemzetközi jogot.
„Társadalomként minden tényt az asztalra kell tennünk, ugyanakkor meg kell találnunk a módját annak is, hogyan lépjünk tovább együtt. Ezért a vizsgálat arra is kitér majd, hogy a fogamzásgátlási ügy okozta trauma miként hatott a társadalomra nemzedékeken keresztül” – írta a grönlandi kormány egy közleményében (forrás: angol) 2024-ben.
Az eredményeket most pénteken hozzák nyilvánosságra.
Az új vizsgálat elkülönül attól a korábbi, dán–grönlandi közös történeti jelentéstől, amelyet 2025 szeptemberében tettek közzé, és amelyet Mette Frederiksen dán miniszterelnök nyilvános bocsánatkérése követett. Míg az a vizsgálat azt tárta fel, pontosan mi történt, és hogyan hajtották végre a fogamzásgátló programot, az új jelentések azt vizsgálják, miként kell mindezt értelmezni az emberi jogok és a nemzetközi jog szempontjából.
Mit vizsgálnak a jelentések
Jogi szakértők szerint a pénteken megjelenő jelentések önmagukban nem állapítanak meg jogilag kötelező felelősséget.
„[A jelentéseknek] nem lesz közvetlen jogi hatályuk. Az eredmények függvényében azonban politikai lépésekhez vezethetnek” – mondta Sune Klinge, a koppenhágai egyetem alkotmányjogra szakosodott docense az Euronews Healthnek.
Egyes szakértők szerint az ügy aligha éri el a népirtás megállapításához szükséges jogi küszöböt.
„Az [Egyesült Nemzetek Szervezetének] népirtásról szóló egyezménye (forrás: angol) és a bírósági gyakorlat együtt adják a jogi alapot annak megállapításához, hogy fennáll-e felelősség népirtásért. A népirtás azon alapul, hogy az elkövetőnek különleges szándéka van a cselekmények elkövetésére, mert nem ismeri el a csoport jogát arra, hogy csoportként létezzen” – mondta Frederik Harhoff, a Dél-dániai Egyetem nemzetközi jogi kutatója, az ENSZ volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszékének korábbi bírája az Euronews Healthnek.
„Ezért valószínűtlen, hogy a jelentés arra a következtetésre jut, hogy népirtás történt, és ha a két jelentés közül bármelyik erre a megállapításra jutna, az téved” – tette hozzá Harhoff.
Hozzátette, hogy bár egy nyilvános jelentés iránymutató lehet, a népirtás miatti büntetőjogi felelősségre vonást csak egy illetékes bíróság állapíthatja meg.
A jelentések feltárhatnak más, a nemzetközi emberi jogokkal vagy az őslakos népek jogaival kapcsolatos jogsértéseket is, amelyek szintén alakíthatják az ügy politikai és jogi kezelését.
Jelentőségük így részben attól függhet, hogy a kormányok, az érintett nők és a bíróságok mit kezdenek később a megállapításokkal.
„Mivel a szükséges különleges szándék hiányában a népirtás nem állapítható meg, kulcsfontosságúvá válik a nők emberi jogainak megsértése” – tette hozzá Harhoff.
Miért készült két jelentés?
Grönland eredetileg egy négytagú szakértői csoportot bízott meg az emberi jogi vizsgálat lefolytatásával.
A csoport azonban később kettészakadt, a kormány megfogalmazása szerint „szakmai megközelítésről vallott nézetkülönbségek (forrás: angol)” miatt, így Grönland végül egy helyett két jelentést kapott.
A grönlandi kormány közölte, hogy mindkét jelentést külső szakértők vizsgálták felül módszertani és tudományos szempontból.
Nem hozták nyilvánosságra, hogy a nézeteltérés az eredményekre is kiterjedt-e, illetve hogy ki készítette a két jelentést.
Szakértő szerint korábban kellett volna nyilvánosságra hozni a jelentéseket
Máris kritikák érték a közzététel időzítését, mivel Dánia a kártérítési jogszabály előkészítésével a jelentések nyilvánosságra hozatala előtt halad tovább.
A jelentések már februárban elkészültek, és ekkor adták át a grönlandi kormánynak, de nyilvánosságra hozatalukat elhalasztották, amíg lefordították őket, szakmai bírálaton estek át, és előkészítették őket a nyilvános közzétételre.
A dán parlament csütörtökön tartja a kártérítési törvényjavaslat végső szavazását, egy nappal azelőtt, hogy a grönlandi kormány bemutatná a jelentéseket.
A tervezett rendszer szerint azok a nők, akiket beleegyezésük nélkül érintett a fogamzásgátlás abban az időszakban, amikor Dánia felelt Grönland egészségügyéért, 300 000 dán koronára (40 000 euróra) lennének jogosultak.
A hónap elején az ügy kivizsgálásával megbízott szakértők egyike, Jonas Christoffersen arra kérte a grönlandi kormányt, hogy még azelőtt tegye közzé a jelentéseket, hogy a dán parlament véglegesíti a kártérítési jogszabályt, arra hivatkozva, hogy a törvényhozóknak a jogszabály elfogadása előtt ismerniük kellene a megállapításokat.
„Alapvetően kérdéses egy demokráciában, hogy a [dán parlament] úgy fogadjon el egy törvényt, hogy nem ismeri azokat a jelentéseket, amelyeket független szakemberek írtak. A grönlandi kormánynak ezért haladéktalanul közzé kellene tennie a jelentéseket, és a [dán parlament] tudomására kellene hozni őket, hogy az egész ügyről teljes körű információk birtokában lehessen vitát folytatni” – írta Christoffersen egy közleményben (forrás: angol).
„Az ügy megterhelte Dánia és Grönland kapcsolatát, és véleményem szerint mindenki számára az a legjobb, ha teljes az átláthatóság” – tette hozzá.
Harhoff a parlament azon döntését is „hibának” tartja, hogy a törvényjavaslatot a jelentések megvárása nélkül viszik tovább.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kártérítési rendszer nem akadályozza meg a grönlandi nőket abban, hogy további jogi lépéseket tegyenek, ha a jelentések szélesebb körű emberi jogi jogsértéseket vagy dán felelősséget állapítanak meg.
Klinge hozzátette, hogy a dán politikusok „mindig szabadon módosíthatják a törvényeket és bővíthetik a programot”, megjegyezve ugyanakkor, hogy a 300 000 dán korona már most is a hasonló ügyekben megítélt kártérítések felső határához közelít.
A hónap elején Ida Auken dán egészségügyi miniszter azt mondta, a kormány nem akart várni a jelentésekre, mielőtt a parlament elfogadja a fogamzásgátlási ügyben érintett grönlandi nők számára kidolgozott kártérítési rendszert.
„Számunkra teljesen alapvető volt, hogy semmit ne halasszunk. A nők már így is eleget vártak” – mondta Auken a Ritzau helyi hírügynökségnek.