Miközben a nyári hőhullámok rekordmagasra fűtik a tengervizet, egy kevéssé ismert baktérium burjánzhat Európa partvidékein – de mennyire kell aggódnia?
A nyár beköszöntével és a tengerfelszín hőmérsékletének emelkedésével ideális feltételek alakulhatnak ki bizonyos baktériumok elszaporodásához.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Így van ez a Vibrio esetében is, amely természetes módon él a tengerparti vizekben, ahol a sós és az édesvíz találkozik.
Mi az a Vibrio?
A Vibrio vízben élő baktériumok egy csoportja, amely leginkább mérsékelt és meleg, közepes sótartalmú vizekben érzi jól magát.
A baktériumok vibriózist okozhatnak azoknál, akik szennyezett vízzel érintkeznek, vagy szennyezett tengeri ételt fogyasztanak.
A betegséget a Vibrio baktériumok több faja okozza, amelyek közül néhány súlyos fertőzést is előidézhet. Míg két törzs (a V. cholerae O1 és a V. cholerae O139) felelős a koleráért, a legtöbb fertőzés ennél jóval enyhébb lefolyású.
Ide tartoznak az élelmiszer-eredetű megbetegedések, amelyek nyers vagy nem kellően hőkezelt kagylók fogyasztásából erednek, illetve a súlyos véráramfertőzések, amikor a baktérium a bőrön lévő vágásokon, sebekben keresztül jut a szervezetbe.
Milyen tünetei vannak a fertőzésnek?
A tünetek nagyban függenek a fertőzés terjedésének módjától.
Ha a fertőzés szennyezett vízben való fürdőzés következtében alakul ki, a Vibrio fülgyulladást és bőrproblémákat okozhat, amikor nyílt sebekkel érintkezik, például bőrpírt, duzzanatot és fájdalmat.
Kezeletlen seb fertőzés esetén súlyos szövődmények alakulhatnak ki, például nekrotizáló fasciitis, véráramfertőzés, szepszis és végtagamputációk – figyelmeztet az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC).
A legtöbb törzs ártalmatlan, de néhány, például a köznyelvben „húsevőként” emlegetett Vibrio vulnificus ritka esetekben súlyos, akár halálos kimenetelű fertőzéseket is okozhat, különösen nyílt sebekkel rendelkező vagy legyengült immunrendszerű embereknél.
A legyengült immunrendszerrel élők, illetve krónikus májbetegségben szenvedők különösen veszélyeztetettek.
Mekkora a valós kockázat?
Bár a Vibrio-fertőzések Európában továbbra is viszonylag ritkák, az ECDC szerint az utóbbi években több, a Balti-tengerrel határos északi ország jelentett emelkedést.
A hivatal szerint ez különösen olyan nyarakon volt szembetűnő, amikor hosszan tartó hőhullámok és magasabb vízhőmérsékletek voltak jellemzőek.
2018-ban 445 esetet jelentettek, ami több mint háromszorosa a 2014 és 2017 között regisztrált, évi 126 esetből álló mediánnak.
Az ECDC azt javasolja, hogy kerülje a nyers vagy nem kellően hőkezelt kagylók – különösen az osztrigák – fogyasztását, és győződjön meg róla, hogy a tenger gyümölcsei alaposan meg vannak főzve.
A lehetségesen szennyezett vízzel való érintkezés elkerülése érdekében ajánlott kerülni a fürdőzést félsós vagy sós vizekben, ha nyílt sebe, vágása van, illetve friss testékszert vagy piercinget visel.
Hol fordul elő a Vibrio Európában?
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint az elmúlt 20 évben gyakoribbá vált szélsőséges időjárási események, például hőhullámok miatt Európában nőtt a Vibrio-fertőzések száma, és világszerte a tenger gyümölcseiben található szintek emelkedésére lehet számítani.
A legmagasabb Vibrio-koncentrációkat a Balti-tengerben, a Balti- és az Északi-tenger átmeneti vizeiben, a Fekete-tengerben, valamint a nagy folyótorkolatokkal rendelkező partszakaszokon mérték.
Az ECDC egy interaktív térképen (forrás: angol) követi nyomon a baktérium terjedését, amelyet naponta frissítenek, és ötnapos előrejelzést tartalmaz.