Autista vonások: új kutatás szerint az érintettek gyakrabban kezelik bizonytalanság miatti szorongásukat érzelmeik szavakba öntésével
Egy japán, a nagojai egyetemen készült új kutatás szerint azok az emberek, akiknél erősebben jelentkeznek az autisztikus vonások, nagyobb valószínűséggel kezelik szorongásukat azzal, hogy azonosítják és megnevezik érzelmeiket.
A tanulmány, amely a Scientific Reports folyóiratban jelent meg (forrás: angol), azt vizsgálta, hogy a bizonytalanság kellemetlen érzése miként befolyásolja a felnőttek érzelmi megküzdési stratégiáit.
A kutatók 505, 20 és 39 év közötti japán felnőttet kérdeztek meg, és az autisztikus vonásokat, a bizonytalansághoz kapcsolódó szorongást, valamint az érzelmek kimondásának hajlamát vizsgálták.
Az autisztikus vonások az autizmus spektrumzavarhoz köthető jellegzetességek, beleértve a társas kommunikáció sajátosságait, valamint az erősebb igényt a rutinra, a strukturáltságra és a kiszámíthatóságra. A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy ezek a vonások egy skálán helyezkednek el, és a teljes népességben különböző mértékben lehetnek jelen.
Az érzelmek megnevezése mindenkinek segít
A szakemberek azt találták, hogy akiknél kifejezettebbek voltak az autisztikus vonások, azok jóval nagyobb eséllyel éltek át szorongást kiszámíthatatlan helyzetekben; ezt a jelenséget nevezik a bizonytalanság iránti intoleranciának.
Ugyanakkor úgy tűnt, hogy ők nagyobb hajlandóságot mutattak arra is, hogy szavakba öntsék érzéseiket, a kutatók szerint ez a folyamat enyhítheti az érzelmi megterhelést.
Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy az érzelmek megnevezése, akár magunkban, hangosan vagy írásban, segíthet abban, hogy a nehéz érzések kezelhetőbbnek tűnjenek. Az új eredmények arra utalnak, hogy ez a megküzdési stratégia különösen fontos lehet azok számára, akiknél erősebbek az autisztikus vonások.
Megnevezni annyi, mint azonosítani
A kutatók szerint ennek gyakorlati következményei lehetnek az iskolákban, a terápiában és a családi életben is. Ha segítünk valakinek beazonosítani, mit érez, például ha felvetjük, hogy talán szorong vagy túlterhelt, az támogathatja az érzelmi szabályozást olyan helyzetekben, amikor az illető maga nehezen tudja kifejezni a feszültségét.
A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy eredményeik egyelőre előzetesnek tekinthetők. A résztvevőknél nem állt fenn hivatalos autizmus spektrumzavar-diagnózis, ezért az eredmények nem általánosíthatók automatikusan az autista emberekre.
A kutatócsoport már dolgozik egy utánkövetéses vizsgálaton, amelyben diagnosztizáltan autista felnőtteket vonnak be, hogy kiderüljön, náluk is ugyanazok a mintázatok figyelhetők-e meg.