Az évszakos esőzések az illegális lerakókból a Drina folyóba sodorják a hulladékot, amely egy vízerőmű kerítése mögött halmozódik fel.
Építőgépek éjjel-nappal dolgoznak, hogy eltávolítsák a kelet-boszniai Drina folyót eltorlaszoló tonnányi hulladékot.
A probléma nem új keletű. Minden télen az áradó folyók által magukkal sodort szemét az alsó szakaszokon gyűlik össze, és végül a Visegradnál működő vízerőmű által telepített gátaknál torlódik fel.
„Ez ékes példája a politikai akarat hiányának és az összes illetékes intézmény tétlenségének” – mondja Dejan Furtula, a közeli Visegradban élő aktivista, az Eko Centar környezetvédelmi szervezet vezetője. „Évről évre összeülnek és ígérgetnek, de ahogy látjuk, ezek a jelenetek újra és újra megismétlődnek.”
A látvány olyan, mintha egy környezeti katasztrófáról szóló filmből lenne: a folyó egyébként smaragdzöld felszínét vastagon borítják a műanyag palackok, fa- és bútordarabok, rozsdás hordók, háztartási gépek, sőt elhullott állatok is. Furtula szerint orvosi hulladék is akad közöttük.
„Ez ökológiai katasztrófa” – mondja. „A Drina halban gazdag, és el lehet képzelni, milyen mérgek szabadulnak fel itt; szinte minden megtalálható, ez óriási tragédia.”
Miért van tele szeméttel a Drina?
A hulladék a folyó felső szakaszán lévő illegális lerakókból érkezik Boszniában, de a szomszédos Szerbiában és Montenegróban is. A térség több kisebb mellékfolyója a Drinába torkollik, mindegyik hozza a maga részét a szemétből.
Nyáron a folyók közkedveltek a vadvízi evezősök és a természetkedvelők körében. A szemétprobléma a téli hónapokban csúcsosodik ki, amikor az áradó vizek elsodorják a part menti illegális lerakókat.
Bosznia, Szerbia és Montenegró illetékesei megígérték, hogy összefognak a helyzet rendezésére. A három ország környezetvédelmi miniszterei 2019-ben egyszer már a helyszínen is találkoztak, ám évekkel később sincs kézzelfogható megoldás.
A helyzet jól mutatja, hogy a volt Jugoszlávia pusztító, 1990-es évekbeli háborúi után évtizedekkel is lemaradásban van a térség Európa többi részéhez képest, gazdaságilag és a környezetvédelem terén egyaránt.
A szennyezés a balkáni országok uniós törekvéseit is veszélyezteti
A folyószennyezés mellett a Nyugat-Balkán sok országát más környezeti problémák is sújtják. Az egyik legsürgetőbb a rendkívül magas légszennyezettség, amely a térség számos városát érinti.
Bosznia, Szerbia és Montenegró mind az Európai Unióhoz szeretne csatlakozni. A környezetvédelem terén elért előrelépés a 27 tagú közösségbe való belépés egyik kulcsfeltétele.
Furtula szerint többféle lehetőség is kínálkozik a szemétprobléma kezelésére: fel kellene térképezni az illegális lerakókat, és több önkormányzat területén kamerákat, illetve gátakat kellene felszerelni, ahelyett hogy hagyják, hogy minden szemét Visegradig jusson.
Amikor kihalásszák, a szemét a helyi hulladéklerakóban köt ki, ahol lassan égve mérgező részecskéket bocsát a levegőbe – Furtula ezt „ördögi körnek” nevezi, amely folyamatosan szennyezi a városát.
„Három országból érkezik – Montenegróból, Szerbiából és Boszniából” – mondja. „De senki sem hajlandó elismerni, hogy az övé.”