A McKinsey Global Institute e havi jelentése részletes képet ad a tavalyi kereskedelmi háborúról, és szinte minden, a vámok bevezetésekor tett jóslatot megcáfol.
Majdnem egy év telt el a Felszabadulás Napja óta, amikor Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház Rózsakertjében kiállt, és „kölcsönös vámokat” hirdetett meg több mint 50 ország ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Utólag visszatekintve a vámháború nem fojtotta meg a világkereskedelmet.
Erre a – elsőre meglepő – következtetésre jut a McKinsey Global Institute most megjelent, „Geopolitika és a globális kereskedelem geometriája” című jelentése.
Miközben az Egyesült Államok vámtarifái a második világháború óta nem látott magasságba emelkedtek, a világkereskedelem gyorsabban bővült, mint a világgazdaság.
Az amerikai import és a kínai export egyaránt történelmi csúcsra jutott. A kereskedelmi áramlások alaposan átrendeződtek, de nem omlottak össze.
A jelentés egyik szerzője, Tiago Devesa az Euronewsnak azt mondta: „2025-ben a legnagyobb változás az volt, hogy mennyit kereskedett egymással közvetlenül az Egyesült Államok és Kína: noha a két ország közötti árumennyiség jelentősen visszaesett, ez a trend megelőzte a vámok bevezetését.”
A McKinsey számításai szerint az amerikai–kínai kereskedelem mintegy 30 százalékkal esett vissza, és nagyjából 130 milliárd dollár (112,3 milliárd euró) értékű kínai export tűnt el az Egyesült Államok felé.
Devesa hozzátette: „Ahogy az Egyesült Államok a beszerzést fokozatosan Kínán kívülre helyezte át, Délkelet-Ázsia gyakorlatilag átvette az amerikai kereslet legnagyobb részét.”
Az ASEAN-országok exportja csaknem 14 százalékkal ugrott meg, mivel Vietnam, Thaiföld és Malajzia felszívta a Kínából elvándorló ellátási láncokat, és az ott készülő termékeket – különösen a fogyasztói elektronikai cikkeket – az amerikai vásárlók felé irányította át.
India eközben szűkebb, de továbbra is nagyon jelentős szerepet vállalt. Az Egyesült Államok például mintegy 40 százalékkal csökkentette okostelefon-beszerzéseit Kínából, 18 milliárd dollárral (15,5 milliárd euróval) vágva vissza az importot, India viszont 15 milliárd dollárral (13 milliárd euróval) növelte okostelefon-exportját az amerikai piacra.
Kína összesített kereskedelmi többlete ennek ellenére rekordot döntött, mivel a kínai vállalatok a McKinsey megfogalmazása szerint „gyárak beszállítójává” váltak: ipari alkatrészek és tőkejavak exportját futtatták fel a feltörekvő gazdaságok felé.
Hogy versenyképesek maradjanak és megtartsák piaci részesedésüket másutt, a kínai exportőrök átlagosan 8 százalékkal csökkentették a fogyasztási cikkek árait.
Az Egyesült Államok esetében a számok mutatják meg a legélesebben a szakadékot a politikai ígéretek és a statisztikai valóság között.
Felszabadulás napi beszédében Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott: „A krónikus kereskedelmi hiány immár nem pusztán gazdasági probléma. Nemzetbiztonsági vészhelyzet, amely fenyegeti a biztonságunkat és az életformánkat is. Ezért az Egyesült Államok holnaptól kölcsönös vámokat vezet be más országokkal szemben.”
Ehhez képest az Egyesült Államok Gazdasági Elemzések Hivatala (BEA) tavaly 901,5 milliárd dollár (779 milliárd euró) értékű éves áru- és szolgáltatáshiányt erősített meg, ami mindössze 0,2 százalékos csökkenés 2024 903,5 milliárd dolláros (780,5 milliárd eurós) hiányához képest.
A Kínával szembeni hiány 202,1 milliárd dollárra (174,6 milliárd euróra) szűkült, ami több mint két évtizede a legalacsonyabb szint, de az amerikai kereskedelmi minisztérium saját adatai azt mutatják, hogy a különbözet máshova vándorolt: elsősorban Vietnamba és Tajvanra, ahol a kétoldalú hiány rekordokra tágult.
Valódi áttörést az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia területén ért el.
2025-ben a világ új adatközpont-kapacitásának nagyjából a felét az Egyesült Államok adta, és döntően onnan érkezett a mesterséges intelligenciához kapcsolódó termékek iránti kereslet is.
Szárnyal az MI-hez kötődő kereskedelem
A globális kereskedelem jelentős lökést kapott a mesterséges intelligenciától 2025-ben: az MI-vel kapcsolatos szállítások váltak a növekedés legfőbb hajtóerejévé.
A McKinsey számításai szerint az MI-hez köthető árukivitel a teljes kereskedelembővülés nagyjából egyharmadát adta, a félvezetők és az adatközponti berendezések pedig úgy nőttek, hogy már a világkereskedelem több mint 35 százalékát teszik ki.
Az MI-rendszerek felépítéséhez és működtetéséhez szükséges hardverek – köztük a chipek, a szerverek és a hálózati eszközök – iránt megugrott a kereslet, miközben a nagy technológiai vállalatok soha nem látott ütemben és léptékben költöttek MI-infrastruktúra kiépítésére.
Az ázsiai gyártóközpontok – mindenekelőtt Tajvan, Dél-Korea és Délkelet-Ázsia egyes részei – látták el ezekkel az eszközökkel a világpiacokat, különösen erős szállításokkal az Egyesült Államok felé.
Az MI által hajtott kereskedelem jelentős része geopolitikailag egymáshoz igazodó gazdaságok között zajlott, jelezve, hogy a technológia miként kezdi átrajzolni a globális árumozgásokat másutt tapasztalható vámháborúk közepette.
A jelentés kiemeli: az MI-be áramló óriási beruházások tartósan átformálták a kereskedelmi mintázatokat, és akkor is fenntartották a lendületet, amikor a nagyhatalmak közötti hagyományos útvonalak szűkültek.
„A kereskedelmet minden évben hosszú távú hullámok és rövid távú felkavarodások formálják” – fogalmazott Devesa, hozzátéve: „Az MI-robbanás egy hosszú távú hullám, amely évekig tovább alakítja majd a kereskedelmet, míg a vámok a tavalyi év zavaróan nagy hullámverését jelentették.”
Az EU „kettős présben”
A nagy gazdasági tömbök közül az Európai Unió szolgál a legtanulságosabb figyelmeztető példával.
A jelentés szerint a blokk „kettős prés” alá került.
Egyrészt nőtt az EU Kínával szembeni kereskedelmi hiánya, mivel az import emelkedett, az export viszont csökkent. Másrészt az Egyesült Államokkal szembeni többlete is szűkült a tavalyi év során.
Ráadásul, miközben a Kínával folytatott kereskedelemben az export csökken, az import pedig nő, a blokk versenyfutásba is kényszerül a világ második legnagyobb gazdaságával azokért a kulcspiacokért, amelyek hagyományosan az uniós export fő célállomásai – magyarázta Devesa. „Ebben a tekintetben is élesedik a verseny” – tette hozzá.
A legnagyobb ütést az autóipar kapta. Az EU autókivitele az Egyesült Államokba 17 százalékkal esett vissza, Kínába pedig több mint 30 százalékkal csökkent 2025-ben.
Ezzel párhuzamosan kínai elektromos autók árasztották el Európát: számuk mintegy 50 százalékkal, több mint 800 ezer járműre nőtt.
Németország, Európa autóipari fellegvára ipartörténete során először több autót importált Kínából, mint amennyit oda kivitt.
Összességében – ha nem számítjuk a gyógyszeripari termékek átmeneti, előrehozott felvásárlását – az EU feldolgozóipari kereskedelmi többlete mintegy 40 milliárd dollárral (34,5 milliárd euróval) zsugorodott a McKinsey szerint.
Brüsszel egyértelműen megérezte a kettős prés okozta nyomást, és igyekszik csökkenteni ezt a kiszolgáltatottságot.
Januárban az Európai Bizottság két mérföldkőnek számító megállapodást írt alá: az egyiket Indiával, amely például öt év alatt az akár 110 százalékos autóvámokat is 10 százalékra csökkenti, a másikat pedig a Mercosur-országokkal, amely szintén jelentősen leépíti a vámokat többek között az autók és a gyógyszerek esetében.
Kedden, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének ausztráliai látogatása során az EU új szabadkereskedelmi megállapodást jelentett be Ausztráliával.
A megállapodás liberalizálja az áruforgalmat, miközben kvótákat tart fenn az érzékeny uniós mezőgazdasági termékekre.
Ezek a megállapodások kifejezett kísérletet jelentenek arra, hogy az EU a kereskedelmét diverzifikálja Washingtonon és Pekingén túl: a két főváros együtt jelenleg a blokk külső kereskedelmének nagyjából egyharmadát adja.
Tiago Devesa az Euronewsnak úgy fogalmazott: „Ma még korlátozott az EU kereskedelme a Mercosur és India piacaival. Ugyanakkor ezek rendkívül gyorsan növekvő piacok, és jól kiegészítik az EU termékeit és szolgáltatásait. India például fejlett feldolgozóipart akar kiépíteni, ehhez pedig olyan alkatrészekre van szüksége, amelyeket Európa tud szállítani.”
A jelentés ugyanakkor figyelmeztet: India és Mercosur együtt jelenleg az EU kereskedelmének kevesebb mint 8 százalékát teszi ki, és időre lesz szükség, amíg ez az arány érdemben nő. Ezek hosszú távú biztosítási kötvények, nem azonnali gyógymódok.