Az idei klímacsúcson az őslakos népek, az erdők és a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás témája lesz a középpontban.
Az ENSZ idei klímacsúcsának brazíliai kezdetekor a tét nagyobb, mint valaha.
A világ drámaian megváltozott, mióta a vezetők egy évtizeddel ezelőtt Párizsban történelmi jelentőségű éghajlat-változási megállapodást ünnepeltek, de nem egészen úgy, ahogyan azt várták vagy akarták.
A Föld éghajlatának felmelegedése gyorsabban folytatódott, mint ahogy a társadalom képes volt leszoktatni magát a szén, az olaj és a földgáz elégetéséről.
Történt előrelépés - 2015 óta több mint egy Celsius-fokot sikerült lefaragni a jövőbeli felmelegedésre vonatkozó előrejelzésekből -, de az, hogy ez nem elégséges, a következő két hét egyik fő témája lesz, amikor a diplomaták a brazíliai Belemben összegyűlnek az ENSZ éves éghajlati tárgyalásaira.
A cél egyszerű, de magasztos: az országoknak együtt kell működniük az ember által okozott éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak megállítása érdekében.
Ez a cél sok szakértő szerint egyre inkább kicsúszik a kezünkből. Az éghajlatváltozás már most is fokozza a katasztrófákat, amelyek világszerte emberek milliárdjai számára jelentenek életet vagy halált, és a cselekvés késlekedése csak súlyosbítja a problémát.
Őslakos népek a reflektorfényben
Mivel a világ legnagyobb esőerdejének szélé helyezkedik el, sokan dicsérték a helyszín kiválasztását. Belem jó helyen van ahhoz, hogy felhívja a figyelmet az őslakos népek és a földgazdálkodás szerepére az éghajlatváltozás kezelésében.
Luiz Inácio Lula da Silva elnök kormánya, amelynek tagja Brazília első őslakos népekért felelős minisztériuma is, több mint 3000 őslakos küldöttet vár ebben a hónapban a civil társadalom tagjaiként és tárgyalóként egyaránt. Összehasonlításképpen: a tavalyi azerbajdzsáni csúcstalálkozón mindössze 170 őslakos vett részt.
"Ezúttal a világ vezetői Belembe jönnek, az Amazonas szívébe, közelebb az otthonainkhoz, a folyóinkhoz, a területeinkhez" - mondta Olivia Bisa, a perui Chapra nemzet vezetője.
Bár az őslakosok nem képviselhetik a törzsi nemzeteket a tárgyalásokon, Bisa és mások nagyobb szerepet kapnak a nemzetállamok nevében tárgyaló küldöttekként.
"A teremben kell lennünk, nem pedig azon kívül" - mondta.
Tiltakozásuk rávilágított a házigazda Brazília ellentmondásaira is, amely az Amazonas esőerdő védelmezőjeként hirdeti magát. Lula nemrég jóváhagyott egy olajfúrási projektet az Amazonas folyó torkolatánál, ami tüntetéseket és felháborodást váltott ki.
Előrelépés az erdők védelmében
A csúcstalálkozó hivatalos megnyitója előtti napokban több tucat ország már támogatásáról biztosította a brazil Lula által a világ veszélyeztetett erdeinek támogatására tett ambiciózus új ösztönzést.
A trópusi erdők örökkévalóságának elősegítésére létrehozott alapra péntekig 5,5 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett, miután Norvégia és Franciaország is csatlakozott Brazíliához és Indonéziához. Németország pénteken közölte, hogy "jelentős" kötelezettségvállalást tesz. A program végül 125 milliárd dolláros befektetést kíván elérni.
Az adományok helyett kamatozó adósságból finanszírozott alap az erdőirtás gazdasági logikáját igyekszik a feje tetejére állítani azzal, hogy a kormányok számára jövedelmezőbbé teszi a fák megtartását a kivágás helyett.
A több mint 70 erősen erdősült ország - Kongótól Kolumbiáig - jogosult lesz a kifizetésekre, amennyiben az erdőirtást egy meghatározott arány alatt tartják. Azoknak az országoknak, amelyek nem védik meg erdeiket, minden egyes elpusztított hektár után büntetőmértékkel csökken a kifizetésük.
Az Egyesült Államok szembeötlő hiánya
Az Egyesült Államok nem küld magas rangú tisztviselőket a brazíliai COP30 klímacsúcsra - közölte pénteken a Fehér Ház.
Donald Trump amerikai elnök átverésnek nevezte az éghajlatváltozást, és hivatalba lépése napján kivonta az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.
"Trump elnök nem fogja veszélyeztetni országunk gazdasági és nemzetbiztonsági helyzetét azért, hogy olyan homályos éghajlati célokat kövessen, amelyek más országokat megölnek" - fogalmazott Taylor Rogers, a Fehér Ház szóvivője közleményében.
Aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok távolmaradása - amely időnként kulcsszerepet játszott Kína meggyőzésében a szén-dioxid-kibocsátás visszafogásáról és a szegény országok finanszírozásának biztosításában - az éghajlat-politika szélesebb körű kifulladását jelezheti.
A párizsi megállapodás 10 évvel később
Tíz évvel ezelőtt az országok történelmi jelentőségű megállapodást kötöttek az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló első globális paktumban.
Azóta a bolygó éves átlaghőmérséklete már mintegy 0,46 Celsius-fokkal megugrott, ami az egyik legnagyobb 10 éves hőmérséklet-emelkedés, amit valaha is feljegyeztek - derül ki a Copernicus európai klímaszolgálat adataiból.
A párizsi megállapodásnak a felmelegedést a történelmi átlagot meghaladó 1,5 Celsius-fokban kellett volna korlátoznia, de sok tudós szerint most már valószínűtlen, hogy az országok e küszöbérték alatt maradnak.
De a világ tett némi előrelépést. A megújuló energia ma már a legtöbb helyen olcsóbb, mint a környezetszennyező szén, olaj és földgáz. És ha az országok megállapodnak abban, hogy megteszik, amit eddig mondtak, akkor valamivel több mint egy teljes Celsius-fokos felmelegedést tudnának megakadályozni. Ez talán nem hangzik soknak, de minden tizedfok számít, amikor a katasztrofális időjárás hatásairól van szó.
A párizsi megállapodással ellentétben, vagy akár a tavalyi évvel, amikor a tárgyalófelek megpróbáltak megállapodni arról, hogy a gazdag országoknak mennyit kellene fizetniük a szegény országoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásért, az idei tárgyalások várhatóan nem fognak ambiciózus új megállapodással zárulni.
Ehelyett a szervezők és az elemzők az idei konferenciát a "végrehajtó COP"-ként tartják számon.
"Azok, akik azzal a kérdéssel mennek Belembe, hogy "milyen megállapodás születik majd?", rossz kérdést tesznek fel" - mondta Christiana Figueres, az ENSZ korábbi éghajlat-változási főnöke.