A műanyagfogyasztás robbanásszerű növekedésével szembesülve a kutatók és intézmények figyelmeztetnek: az újrahasznosítás nem lesz elég. A szennyezés leküzdéséhez csökkentésre és alternatív megoldásokra van szükség, mivel a műanyagok ma már mindenhol jelen vannak a környezetben, még a testünkben is.
Minden évben rekordmennyiségű műanyagot állítanak elő a világon. Az OECD adatai szerint 2021-ben több mint 400 millió tonna műanyagot gyártottak világszerte, ami kétszerese a 2000-es évek elején előállított mennyiségnek. Ha semmi sem változik, a műanyagfogyasztás 2060-ra megháromszorozódhat.
A probléma az, hogy az újrahasznosítás nem tart lépést ezzel a növekedéssel. Az OECD adatai szerint a hulladékok körülbelül 9%-át hasznosítják újra, 19%-át elégetik, és közel háromnegyedét hulladéklerakókba szállítják vagy a természetben helyezik el.
A mindenütt jelen lévő, láthatatlan hulladék
Összetételétől függően a műanyagok 20 és 500 év között bomlanak le, de nem feltétlenül tűnnek el. Még akkor is, ha szétesnek, 5 mm-nél kisebb mikroműanyagokat hagynak maguk után.
A mindennapi műanyag tárgyak maradványai elárasztják az óceánokat, a talajt, a folyókat és az élő szervezeteket, például a halakat és az emberi testet. Tanulmányok bizonyították jelenlétüket az ivóvízben, az anyatejben és még az emberi vérben is. Egyre több tanulmány figyelmeztet az emberi egészségre gyakorolt kockázatokra.
Európa meg akarja állítani a hulladékáradatot
Ezzel a helyzettel szembesülve az Európai Unió az elmúlt években egy sor intézkedést hozott:
• 2021 óta az egyszer használatos műanyagok tilalma a leggyakoribb és legkönnyebben helyettesíthető tárgyakra, például táskákra, szívószálakra és evőeszközökre vonatkozik.
• Az új csomagolási szabályok célja a túlcsomagolás csökkentése és a csomagolások újrahasznosíthatóságának javítása.
• Az európai REACH rendelet korlátozza a mikroműanyagok szándékos hozzáadását bizonyos kozmetikumokhoz, tisztítószerekhez és ipari termékekhez.
• A tengeri szállításra vonatkozó rendelettervezet célja az ipari granulátumok veszteségének minimalizálása a mikroműanyag-szennyezés elkerülése érdekében.
• Jelenleg felülvizsgálják a tengeri ökoszisztémák védelmét célzó tengervédelmi stratégiai keretirányelvet.
Az EU számos kutatási projektet is finanszíroz, amelyek célja a hagyományos műanyagok biológiai eredetű és biológiailag lebontható alternatíváinak kifejlesztése. Ilyen például a valenciai ITENE kutatóközpont által vezetett SEALIVE projekt és az R3pack projekt.
Brüsszel célja továbbá az újrafelhasználási rendszerek gazdasági teljesítményének optimalizálása, hogy 2030-ra a piacon 100%-ban újrafelhasználható vagy újrahasznosítható csomagolások legyenek.
Úton a műanyagokról szóló nemzetközi szerződés felé
Az EU határain túl is aktívan kampányol egy jogilag kötelező erejű, globális megállapodásért a műanyag-szennyezésről. A szerződéstervezetről 2025-ben kezdődtek a tárgyalások, és a jelentések szerint két elképzelés alakult ki:
• A „magas célokat kitűző” koalíció több mint 100 tagot tömörít, köztük az EU-t, Ruandát, Norvégiát és Perut, és a műanyagok teljes életciklusára kiterjedő, jogilag kötelező erejű megállapodást szorgalmaz (felfelé és lefelé irányuló intézkedések).
• Más országok, köztük a nagy olajtermelők, azt szeretnék, ha a megállapodás a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosításhoz hasonló lefelé irányuló intézkedésekre összpontosítana.
Az felfelé irányuló intézkedések, amelyek heves viták tárgyát képezik, a következőket tartalmazzák:
• A műanyagok fenntartható gyártása és fogyasztása;
• A problémás műanyag termékekkel (például az egyszer használatos műanyagokkal) kapcsolatos kérdések kezelése;
• A legnagyobb aggodalomra okot adó vegyi anyagok csökkentése.
A következő tárgyalási fordulót 2025. augusztus 5. és 14. között Genfben tartják.