Halálos áradások pusztítottak Texasban. A szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt az ilyen katasztrófákat egyre nehezebb előre jelezni.
HIRDETÉS
A Texas középső részén pusztító áradások következtében száznál is többen haltak meg, több tucatnyian eltűntek és egész városrészek kerültek víz alá.
Az özönvíz szerű esőzés pénteken csapott le Hill megyére. A hegyvidékes részen a csapadék percek alatt lefolyt és összegyűlt a völgyekben. A Guadelupe folyó vízszintje kevesebb mint egy óra alatt 8 méterrel nőtt meg. Más folyók is kiléptek a medrükből és elöntötték a környező településeket. Az embereknek egyszerűen nem volt idejük elmenekülni. A hatóságok az évszázad árvizeként emlegették a hétvégén történteket. De vajon mennyire szolgált rá a természeti csapás erre a jelzőre?
A klímaváltozás miatt hevesebbek a viharok
Közép-Texasról régóta tudni lehet, hogy itt könnyebben alakulnak ki villámárvizek. Magas a levegő nedvességtartalma és alacsony a légmozgás, így az esőfelhők beszorulnak a sikátorszerű völgyekbe. A csapadék pedig gyorsan lecsorog a domboldalakon. Ráadásul július a viharszezon. A meteorológusok szerint azonban az e heti esőzések mértéke minden volt, csak nem tipikus.
Kerrville-ben az AccuWeather időjáráselőrejelző cég szerint pénteken mindössze három óra alatt több mint 25 cm eső esett. Szombaton egy másik vihar Austintól nyugatra öt óra alatt közel 35 cm esőt hozott.
Hunt városában a Guadalupe folyó 9 méteren tetőzött, ami majdnem rekordnak számít.
A tudósok évek óta figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás világszerte szélsőségesebbé teszi az időjárást, így gyakoribbá válhatnak a villámárvizek is.
A tanulmányok továbbra is azt mutatják, hogy az óceánok felmelegedése és a nedvesebb légkör erősebb és gyakoribb viharokat gerjeszt Európától az Egyesült Államokig.
Tavaly a kutatók arra figyelmeztettek, hogy az éghajlatváltozás miatt az árvizek kétszer valószínűbbé váltak Közép-Európában. Miután idén március végén a viharok rekordmennyiségű esővel és árvízzel árasztották el Görögországot, a ClimaMeter tudósai kimutatták, hogy a hasonló viharok 10-15 százalékkal több csapadékot hoznak, mint a múltban.
Texasban is ezek a hatások játszottak közre. A Mexikói-öbölben a rekordközeli vízhőmérséklet, a Barry trópusi vihar maradványai és az azt elfújó futóáramlat hiánya együttesen extrém nedvességet juttatott Texasba. Utólag visszatekintve ez intő jel lehetett volna arra nézve, hogy az áradások különösen pusztítóak lesznek.
"A klímaváltozással a légkör felmelegszik. A melegebb légkörben sokkal több nedvesség van, és ennek a szintje évről évre nő" - mondta Brett Anderson, az AccuWeather vezető meteorológusa az AP-nek.
Lehet-e időben jelezni
A texasi tragédia után sokan a hatóságokat hibáztatták, amiért nem figyelmeztették időben az embereket. Pedig valószínűleg éppen a lakosok voltak, akik nem figyelték a riasztásokat. A Nemzeti Időjárási Szolgálat (NWS) az áradások előtti napokban többször is adott ki figyelmeztetéseket, sőt még egy villámárvíz riasztást is küldött a telefonokra, de akkor még alig foglalkozott ezzel valaki.
Ettől függetlenül továbbra is óriási kihívást jelent annak előrejelzése, hogy hol, mikor és mennyi eső fog esni. A villámárvizek előrejelzése különösen nehéz, amikor a viharok lassan mozognak.
Persze a szektor nincs is megfelelően finanszírozva. Így kevés a személyzet és nem költenek eleget előrejelző eszközökre.
Donald Trump januári hivatalba lépése óta az NWS irodáit országszerte jelentős, akár 40 százalékos létszámleépítések sújtják. A szolgálat nyolc amerikai helyszínen megszüntette vagy csökkentette a létfontosságú meteorológiai ballonok használatát, amit a szakemberek és az ügynökség korábbi vezetői is elítéltek a viharszezon kezdete előtt.
A texasi tisztviselők most arra a kérdésre keresik a választ, hogy hány emberéletet lehetett volna megmenteni gyorsabb vagy egyértelműbb riasztásokkal.
Egy biztos: a világnak többet kell fordítania a felkészülésre, mivel manapság minden évben lecsapnak olyan viharok, amelyekből eddig csak egy jutott egy évszázadra.