A digitális technológia praktikus eszközöket adhat a halászoknak, megkönnyíti a halászati ellenőrök munkáját is, a tudósoknak pedig segít abban, hogy új módszereket találjanak az óceánok védelmére.
Båtsfjord egy távoli halászfalu Norvégia északi partvidékének legfelső csücskében, jóval az Északi-sarkkörön túl. Bár csak pár ezer ember lakja, a helyi halászat fontos csomópontja. Denis Loctier először halászokat kérdezett a munkájukról. Egy hajó épp indult, hogy kihasználja azt a kis szélcsendet, amely enyhülést hoz két sarkköri vihar között, és jó fogással kecsegtet ezeken a dermesztő és kiszámíthatatlan vizeken.
Tommy Jonassen, a hajó tulajdonosa azt mesélte, hogy kemény munka. "Főleg az ősz meg a tél. Nagyon kiszámíthatatlan az időjárás. És nagyon hideg. Van, hogy elég küszködős. Akkor dolgozunk, amikor van hal. Mindegy, milyen napszak van, lehet nappal vagy éjjel, nekünk az mindegy."
Meg kell mérni és szét kell válogatni a fogást
A halászhajóról hatalmas hálókat vetnek ki, ezekkel rengeteg halat ki tudnak fogni egyszerre. Egy jól sikerült napon akár 30 tonnányi is összejön. Így a legkifizetődőbb, csakhogy a hálók gazdag zsákmányában összekeveredik mindenféle hal. És azt, ami nem kell, nem lehet egyszerűen csak visszadobálni a tengerbe – minden egyes fajt le kell mérni, és adminisztrálni kell. Bármikor kaphatnak ellenőrzést, és súlyos következménye van, ha hibát találnak a jelentésben. Ez lehet pénzbüntetés vagy a kvóta csökkentése is.
Tommy Jonassen azt mondja, Norvégiában szigorúan szabályzott a halászati ipar, úgyhogy nagyon fontos, hogy naprakész kimutatásuk legyen mindenről. Ha hibát vétenek, legrosszabb esetben elveszik tőlük az egész rakományt. Vagyis kárba vész minden munkájuk.
De vajon hogy tudják lemérni ezt a rengeteg különféle halat? A teljes mennyiséget általában megbecsülik, mégpedig úgy, hogy megszámolják, hány konténert tölt meg. De van már erre egy modern eszköz is, az úgynevezett fogásszkenner, ami mesterséges intelligenciával azonosítja a halfajokat, a méretüket és a súlyukat is, amikor elhaladnak előtte a futószalagon. Az a cél, hogy a művelet minél nagyobb része automatizált legyen.
Az Euronews riportere, Denis Loctier azt is megtudta, hogy a halászhajók új digitális eszközei sokkal többre képesek, mint a fogás számolgatása. Európa egyre elszántabb harcot vív az illegális halászattal – mondta -, így a következő években jelentős fejlesztések várhatóak a halászat nyomon követésében, ellenőrzésében és megfigyelésében.
Nem csak pénzkérdés az illegális halászat
Ha a halászok eltitkolnak fogásokat, a túlhalászás idővel károsítja a tengerek halállományát és a helyi ökoszisztémák egészét. Ezért fontos, hogy reális adatok legyenek a kifogott hal mennyiségéről. Ebben segít a fogásszkenner, ami egy célzott európai projekt, az EveryFish fejlesztése. A projektet egy trondheimi kutatóintézet tudományos igazgatója vezeti.
Rachel Tiller, a SINTEF Ocean vezető kutatója szerint nagyon fontos, hogy tudják, mi folyik a tengereken, ha megoldást akarnak találni a különböző válságokra – a klímaválságra és a biodiverzitás pusztulására is. Számos különböző fejlesztésen dolgoznak a kameratechnológia, a képfelismerő rendszerek és a mesterséges intelligencia területén. Olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel a halászok automatikusan azonosítani tudják a kifogott halakat.”
Ez feladja a leckét a mérnököknek. A fogásszkennerek ugyanis csak akkor hasznosak, ha megbízhatóak és pontosak. A halászok, az ellenőrök és a tudósok is csak így vehetik komolyan a fedélzeti mesterséges intelligencia által szolgáltatott adatokat. Az EveryFish kutatói nyílt forráskódú mesterséges intelligencia módszereket fejlesztettek ki a halfajok azonosítására és a súlybecslésre. Szorosan együttműködnek a halászokkal, hogy megoldásaik igazodjanak a gyakorlathoz,segítsék a munkát.
Elling Ruud Øye kutató azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy visszajelzést kapjanak az iparágtól, a halászoktól, hogy megfelelő irányt adjanak a laboratóriumi fejlesztéseknek. Ha nincs visszajelzés, akkor megeshet, hogy rossz irányba tart a fejlesztés.
Több izgalmas fejlesztés is folyamatban van
A kisebb hajók fogásainak számbavételére a kutatók olyan képfeldolgozó rendszereket fejlesztenek, amelyek azonosítanak és meg is mérnek minden egyes halat. Ez lehetővé tenné a horgászok számára, hogy fogásaikat térfigyelő kamerák vagy akár okostelefonok segítségével szkenneljék. Ugyanez a technológia robotkarokat is irányíthatna a fogás szétválogatásához és kezeléséhez.
Jonatan Sjølund Dyrstad kutató, szintén a SINTEF Ocean munkatársa, és azt magyarázza, hogy a halászatban sok a nehéz fizikai munka, ami megterhelő a vállaknak és a hátnak is. Elég mélyen az asztal fölé kell hajolni, miközben a halakkal dolgozik az ember. Éppen ezért ezeket a munkafolyamatokat megpróbálják robotkarokkal automatizálni. Ehhez jó képalkotó rendszerek kellenek, amelyek képesek elemezni és értelmezni a látványt.
A fedélzeti térfigyelő kamerákat gyakran használják az illegális halászat és más jogsértések elleni küzdelemben. Olyan helyeken, mint a Seychelle-szigetek, a felügyelők rendszeresen ellenőrzik ezeket a felvételeket, hogy lássák, a halászok betartják-e a szabályokat. Európában szigorú adatvédelmi törvények vonatkoznak az ilyen típusú megfigyelésre.
Rachel Tillerúgy látja, hogy sok halász már most is nagyon bizalmatlan, és ez szerinte teljesen érthető. Ő is vonakodna, ha a főnöke kamerát akarna felszerelni az irodájában. Ezért olyan eszközöket fejlesztenek, amelyek automatikusan elmossák azokat a látványelemeket, amelyek felismerhetővé teszik az embereket. Így meg tudnak felelni az adatvédelmi előírásoknak, és tiszteletben tartják a magánszférát.
Nem minden hajón lesz kötelező a térfigyelő kamera
Az EU csak a nagy kockázatúnak minősített hajókon ír elő térfigyelő kamerákat, műholdas nyomkövető rendszernek viszont minden halászhajón lennie kell majd. Ezek az eszközök komoly segítséget jelentenek az Európai Halászati Ellenőrző Ügynökség szakembereinek. Lina Lendzbergiene koordinátor mutatja is Denis Loctiernek, hogyan működik a rendszer.
"A műhold fogja a jelet, majd továbbítja a rendszerünknek, és a látvány megjelenik a képernyőn. Itt vannak a mi hajóink, itt vannak a halászhajók, így ki tudjuk számolni, mennyi idő kell ahhoz, hogy elérjék a pozíciójukat."
Egyre több halászhajót szerelnek fel nyomkövetővel, úgyhogy a korábbinál sokkal több adatot kell feldolgozni. A számítógépes algoritmusok elvégzik ezt, és ki is szűrik a gyanús elemeket.
Carlos Couce adatelemző arról számolt be az Euronews riporterének, hogy vannak olyan automata eszközeik, amelyek képesek bizonyos elemzések elvégzésére például a lezárt vagy halászati korlátozás alá eső területekkel kapcsolatban a Földközi-tengeren. Az egyik ilyen a jól ismert Jabuka/Pomo Pit zóna az Adrián. Erre a területre is alkottak néhány algoritmust, amelynek segítségével riasztást vagy figyelmeztetést adhatnak ki, ha egy hajó behajózik ide olyan sebességgel, amely halászati tevékenységet valószínűsít.
Bár a digitális eszközök értékes kiegészítői a halászati megfigyelésnek, a szakértők szerint vannak korlátaik. Éppen ezért az EU kombinálja ezeket az új technológiákat a hagyományos ellenőrzéssel. A digitális adatállomány megugrásától ugyanakkor azt reméli, hogy a halászat fenntarthatóbbá válik és szabálykövetőbb lesz.
Az "adatcunami" feldolgozása is nagy feladat
Sven Tahon, felügyeleti technológiákkal foglalkozó szakember úgy foglamaz, hogy ezeknek az eszközöknek köszönhetően napról napra egy valóságos adatcunami érkezik be hozzájuk. Ki kell találnunk, hogyan dolgozzák fel ezt az adathalmazt, milyen technológiákat alkalmazhatnak, hogy értékelhető és hasznos eredményeket kapjanak. Használhatnak mesterséges intelligenciát, algoritmusokat, automatikus viselkedésfigyelő eszközöket.
"Mindez nagyon szép, de a helyzet az, hogy továbbra is szükség lesz a halászati felügyelők szakmai tudására.”
A digitális technológia praktikus új eszközöket adhat a halászoknak, így több időt tölthetnek halászattal, és kevesebb megy el űrlapok töltögetésével. Megkönnyíti a halászati ellenőrök munkáját is, a tudósoknak pedig segít abban, hogy új módszereket találjanak óceánjaink védelmére. vagyis minden módon hozzájárul ahhoz, hogy sok és sokféle hal népesítse be tengereinket a jövőben is.