A Roehamptoni Egyetem fiziológia professzora elmondja, mi történik ilyenkor a testünkkel.
HIRDETÉSAz észak-afrikai szelek megemelik a hőmérsékletet Dél-Európában, így Olaszországban és a balkáni országokban is. Olaszországban nyolc városra adtak ki hőségriasztást. A szakértők attól tartanak, hogy idén megdőlhet a 2021-ben mért 48,8 fokos hőségrekord.
A hőhullámok Európa-szerte drasztikusan befolyásolják a mindennapi életet. A Roehamptoni Egyetem fiziológia professzora, Lewis Halsey és munkatársai Londonban azt mérik, mi történik a testünkkel, ha hőkimerültségtől szenvedünk.
„Ha a hőmérsékletünk 40 fok fölé megy, akkor kockázati zónába lépünk. Van, aki ezt is bírja, van, aki nem. A szerveink elkezdhetnek „meghibásodni” vagy legalábbis kevésbé optimálisan működni. Ennek oka lehet az úgynevezett fehérje denaturáció. A fehérjék alakja megváltozik, néhányuk elkezd szétválni, ami a hőguta korai jeleire utal” – magyarázza a professzor.
Amikor a magas páratartalom miatt már túl sok víz van a levegőben, az izzadságunknak nincs hova távoznia, ezért nem elpárolog, hanem inkább lefolyik a testünkön. Ez most a helyzet Bosznia legmelegebb városában, Mosztarban is, ahol 40 fok körüli a hőmérséklet.
„Ha a páratartalom, a vízgőz mennyisége elég magas a levegőben, az izzadás a legfőbb módja annak, hogy a testünk hőt veszítsen és ellenálljon a hőmérséklet-emelkedésnek. Az emberi faj hihetetlenül jól izzad, mondhatni ebben mi vagyunk a legjobbak az állatvilágban” – összegez Lewis Halsey.
Mivel a hőmérséklet 40 fok fölé ment, a görög hatóságok múlt héten betiltották az Akropolisz látogatását. A hőmérséklet Törökországban 12 fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos átlagot.