Egyre valószínűbb, hogy az idei lesz a legforróbb év a hőmérsékleti értékek mérése óta a Földön. Ennek oka az egyre erősödő El Niño hatás és a példátlanul forró nyár.
HIRDETÉS"Az Európai Bizottság Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának hőmérsékleti adatai alapján végzett számítások szerint 85 százalék az esélye annak, hogy a hőmérsékleti adatok feljegyzésének kezdete óta 2023 lesz a legmelegebb esztendő" – állítja Zeke Hausfather klímakutató a The Washington Post cikkében.
Más hőmérsékleti adatokkal - többek között a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal és a NASA adataiból - végzett elemzések szintén több mint 50 százalékos esélyt mutatnak arra, hogy 2023 lesz a legforróbb év.
A Kopernikusz Szolgálat szerint az idei július volt a legmelegebb hónap a feljegyzések kezdete óta, még a 2019. júliusi rekordot is megdöntötte, méghozzá 0,33 Celsius-fokkal.
"Minden esetben más az adatok forrása és a feldolgozás módszere, de mindegyik reális képet ad arról, ami valójában történik. Meleg van" - tweetelte Gavin Schmidt, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének igazgatója.
Az adatok aligha lepnek meg bárkit, aki a Földön él.
- Phoenixben 31 egymást követő napon a napi csúcshőmérséklet elérte a 37 Celsius-fokot.
- A Közel-Keleten a hőindex elérte 66,7 Celsius-fokot, ami közel jár ahhoz a felső határhoz, amit az emberi szervezet elvisel.
- Kínában rekord értékeket mértek idén nyáron.
- Az Egyesült Államok déli részén, Kaliforniától Floridáig terjedő, történelmileg intenzív és hosszú ideig tartó hőhullámot tapasztaltak.
- A magas hőmérséklet az antarktiszi tengeri jeget is minden idők legalacsonyabb szintjére olvasztotta.
Hausfather elmondta, hogy az éves hőmérsékleti előrejelzések elkészítése során a legtöbben figyelembe veszik az idei év eddigi hőmérsékleteit, az év hátralévő részére előre jelzett El Niño-állapotot és a tavalyi hőmérsékleteket, csak hogy megértsék a jelenséget.
Hausfather szerint a nyári hőmérsékletek gyorsan emelkedtek, ahogy az El Niño erősödött. Így volt ez 2016-ban is, amikor az El Niño szintén erős hatással bírt.
Klímakérdés
A klímaváltozást naponta számtalanszor írja le a világsajtó. Tény: a folyamat egyik főszereplője az emberiség, mely rendkívüli mennyiségű szén-dioxidot és más hőcsapdázó gázokat juttat a légkörbe.
Ha a felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor a 2020-30-as évek közepén a felszíni átlaghőmérséklet-emelkedés meghaladhatja a 1,5 Celsius-fokot, ami a tudósok szerint egy sor új éghajlati katasztrófához vezethet.
A Meteorológiai Világszervezet előrejelzése szerint a következő négy évben az éves hőmérséklet-emelkedés átmenetileg akár 1,5 Celsius-fok fölé is mehet.
Egyes tudósok, köztük Hausfather is, úgy gondolják, hogy az idei talán csak egy még melegebb év előszele lesz, amikor az El Niño körülmények teljes erővel érvényesülnek, és nagy valószínűséggel befolyásolják a 2024-es hőmérsékletet is – talán még jobban, mint a 2023-ast.