Climate Now című műsorunk ezúttal Dániában járt utána, milyen hatással van a globális felmelegedés a szélre, és mi történik az egyre bővülő szélenergia-ágazatban, ha nem fúj elég szél.
HIRDETÉSClimate Now című műsorunk ezúttal Dániában járt utána, milyen hatással van a globális felmelegedés a szélre, és mi történik az egyre bővülő szélenergia-ágazatban, ha nem fúj elég szél. Emellett bemutatjuk a Copernicus Klímaszolgálat legfrissebb adatait, amelyekből az is kiderül, hogy az elmúlt hónap globálisan a második legmelegebb március volt.
A kutatóknak már vannak bizonyítékaik arra, hogy a szélcsendes időszakok, az úgynevezett „szélaszályok” egyre gyakoribbá válhatnak. Bár egyelőre bizonytalanság övezi a jelenséget, a szakértők mégis inkább felkészülnek egy ilyen helyzetre.
Dániában, az Északi-tenger partjainál látszik legjobban az európai tengeri szélenergia-felhasználás növekedése. Az Esbjerg kikötőjében zajló események léptéke valóban epikus. Ugyanis az EU nemcsak azért szorgalmazza a megújuló energiaforrások, például a szélerőművek elterjedését, hogy teljesíteni tudja az éghajlatvédelmi ígéreteit, hanem azért is, hogy csökkentse orosz energiafüggőségét.
"A kereslet robbanásszerűen növekszik, már most tudjuk, hogy 2025-ig mindent eladtunk. A kormányok és a nagy energiavállalatok ambíciói megvannak. Tudjuk, hogy van kereslet a tengeri szélenergia iránt. És ez nagyon stabil a következő nyolc-tíz évben,” mondta a kikötő kereskedelmi vezetője, Jesper Bank.
Nem nehéz kitalálni, hogy miért az Északi-tengerre esett a választás. Ez az egyik legszelesebb hely a Földön. Az évtized végére a cél az, hogy a tengeri szélerőművek 65 gigawattot termeljenek - ez 30 atomreaktor kapacitásának felel meg.
De mi történik, ha a globális felmelegedés hatására csökken a szélerő?
"Az éghajlatváltozás mindenképpen hatással lehet a szél változékonyságára. Sok a bizonytalanság a modellek között, de úgy tűnik, hogy több változékonyságra, és kicsivel több szélcsendes időszakra lehet számítani,” fogalmazott a DTU Wind and Energy Systems kutatója, Matti Juhani Koivisto.
Az Egyesült Királyságban és Írországban 2021-ben július és szeptember között az átlagosnál jóval alacsonyabb szélsebességeket mértek. Milyen hatással lehet az energiabiztonságra, ha ez idén is megismétlődik?
"Már felkészültünk ezekre, mert már most tapasztaljuk a szélaszályt, és még ha a jövőben egy kicsit gyakoribbá is válnak, megvannak a technológiáink, hogy megbirkózzunk velük,” tette hozzá a kutató.
Az ipar többek között a turbinák hatékonyabbá tételével igyekszik fenntartani a működésüket.
"Alacsonyabb szélsebességnél a turbinák kisebb teljesítményt termelnek, de megváltoztathatjuk a konstrukciót úgy, hogy a generátorhoz képest nagyobb legyen a rotor, és így alacsonyabb szélsebességnél is kiszámíthatóbb teljesítmény szülessen,” magyarázta a DTU Wind Turbine Design vezetője, Kenneth Thomsen.
A következő években létfontosságú lesz, hogy képesek legyünk mérni a szél változékonyságát. A szélaszályra vonatkozó megbízható adatok előrejelzése kulcsfontosságú lesz a hatékony gazdálkodáshoz. De persze a szél csak egy összetevője a szélesebb körű megújuló európai energiarendszernek.
Az eddigi második legmelegebb március volt az idei
A Copernicus Klímaszolgálat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az idei március 0,5 Celsius fokkal volt melegebb az 1991 és 2020 közötti átlagnál. Ezzel együtt ez a második legmelegebb március az eddigi feljegyzések szerint.
Ha megnézzük a hőmérsékleti anomália térképét, láthatjuk, hogy mennyivel melegebb volt a bolygó nagy részén. A térképen a piros sáv a magasabb márciusi hőmérsékleteket mutatja Marokkótól Japánig.
Számos új hőmérsékleti csúcsot regisztráltak a hónapban - például Agadir tengerparti üdülőhelyén március végén 38,9 fokot mértek. A hónap elején a kínai Wuhanban 26 fokot mértek, ami 12 fokkal magasabb az ottani átlagnál.
Eközben az USA nyugati részén és Kanadában hidegebb volt. San Franciscóban március 27-én 5,5 Celsius fokot mértek, ami 1898 óta a legalacsonyabb érték.
Ami a csapadékot illeti, Európában a térképen kékkel jelölt területek mindegyike csapadékosabb volt az átlagosnál a múlt hónapban, Írországtól és Franciaországtól egészen Oroszországig. Törökországban hullott a legtöbb csapadék, míg Dél-Európa nagy részén az átlagosnál kevesebb eső vagy hó esett.
Ez a csapadékanomália részben tükröződik a talajnedvesség-anomália térképén. Láthatjuk, hogy az Ibériai-félsziget nagy részén a talaj az évszakra jellemző átlagnál lényegesen szárazabb.