A tiltások és a kivetett extraadók egyaránt csökkentették a kibocsátásukat.
HIRDETÉSA műanyag szatyrok évtizedek óta a mindennapjaink részeit képezik. Ott vannak az utcákon, a folyókban és az óceánokban egyaránt. A környezetvédelmi aktivisták régóta kampányolnak ellenük, ennek köszönhetően több ország be is tiltotta a használatukat.
Jelenleg több mint 100 országban tiltják a használatukat teljesen vagy részben. A szigorú törvények lassan eredményeket is hoznak, de vajon hogyan is működnek ezek a korlátozások a valóságban?
Mi számít tiltásnak?
A kérdést szabályozó törvények a boltokban használatos szuperkönnyű műanyag szatyrokra vonatkoznak. Van, ahol teljesen kitiltják őket a kereskedelemből, máshol extraadót vetnek ki rájuk, így a vásárlóknak kell pluszban fizetni értük. Ezek a korlátozások legtöbbször azonban csak a vékony zacskókra vonatkoznak, a vastagabb, újrahasznosítható szatyrokra nem.
A jogszabályok szigorúsága más és más a különböző országokban. Kenyában például négy év börtönre és több mint 10 millió forintos bírságra is büntethetik azt, aki ilyen szatyrokat gyárt. A hasonlóan szigorú szabályok gyakoriak Afrikában és Ázsiában, mert ezeket a kontinenseket sújtja a leginkább a fejlett országok műanyaghulladéka. A világon egyébként elsőként Banglades tiltotta be a műanyag szatyrokat 2002-ben.
A zacskók mellett több ország az egyszer használatos műanyag eszközöket is betiltotta. Így tett például az Európai Unió is a szívószálakkal és evőeszközökkel.
Mely európai országok használják a legtöbb műanyag szatyrot?
Európában eddig 18 ország tiltotta be teljesen a műanyag szatyrokat. Ilyen például Franciaország, Németország, Olaszország és Albánia.
További 23 országban a vásárlóknak kell fizetniük extra díjat a zacskók használatáért. A maradék két állam, Svájc és Norvégia pedig lehetőséget biztosít a műanyagiparnak, hogy saját hatáskörben számoljon fel extra összeget a műanyag szatyrok után.
A legtöbb műanyag szatyrot a balti- és a skandináv országok lakói használják az Eurostat 2019-es adatai alapján. Litvániában például átlagosan évi 332 zacskót használ el egy ember, Lettországban pedig 284-et. Ez a két ország együtt több műanyag szatyrot bocsátott ki, mint a többi európai állam összesen. A helyzet azonban náluk is változni fog, mert mindkét ország tiltást vezet be a közeljövőben.
A legkörnyezettudatosabb országok között Portugália, Belgium és Lengyelország szerepel. Portugáliában például csak átlagosan évi 8 műanyag szatyrot használ el egy ember.
Működnek a korlátozások?
Az adatok alapján a szigorú szabályok alapvetően működnek. Kaliforniában például 71,5 százalékkal esett vissza a műanyag szatyrok használata, mióta betiltották őket. Emellett az extraadók is hatékonyak. Dániában 66 százalékos, Írországban több mint 90 százalékos visszaesést mértek a műanyag szatyrok használatában, amióta az állam megadóztatta őket.
Az eredmények pedig a természetben is látszódnak. New Jersey államban például 37 százalékkal kevesebb műanyag szatyrot gyűjtöttek össze egy bizonyos partszakaszon, mint az egy évvel korábbi takarítás során. A különbséget pedig az okozta, hogy az amerikai állam betiltotta a zacskók használatát.
Mit gondol a közvélemény a tiltásról?
Az új adók bevezetését általában negatívan fogadják az emberek. A műanyag szatyrok esetében azonban más a helyzet. Írországban rendkívül népszerű volt a kormány lépése, mellyel extraadót vetett ki a zacskókra. Egyes kutatók szerint az intézkedés akkora társadalmi támogatottsággal rendelkezik, hogy az eltörlése komoly politikai veszteséget tudna okozni a kormánynak.