Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A vulkánok hatása a klímaváltozásra

euronews_icons_loading
A vulkánok hatása a klímaváltozásra
Szerzői jogok  euronews
Írta: Jeremy Wilks

A bolygó állapotáról adott e havi helyzetjelentésünkben a vulkánok szerepét vizsgáljuk a klímaváltozásban. A spanyol szigetről, La Palmáról tudósítunk, amelyet az elmúlt hetekben beborított a láva, a hamufelhő és a savas eső. Vajon ezeknek a vulkánokból eredő gázoknak van-e hosszú távú hatása a légkörünkre?

Climate Now című műsorunkban először az aktuális klímaváltozási adatokat ismerhetik meg, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat segítségével.

Világviszonylatban 2021 decembere 0,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, ezzel a hatodik legmelegebb december volt. Európában szembetűnő volt a hőmérsékleti kontraszt. Nyugat- és Dél-Európában az átlagosnál jóval melegebb volt a múlt hónapban, olyannyira, hogy az Egyesült Királyságban Bala új rekordot döntött, 16,5 fokos szilveszteri meleggel. 

Közben Skandináviában, a Baltikumban és Észak-Oroszországban a szokásosnál hidegebb volt. Svédországban ez volt az első átlagosnál hidegebb december 2012 óta.

2021-gyel a hátunk már megtudhatjuk, hogy a tavalyi év hogyan illeszkedik az 1970 óta tartó általános felmelegedési trendhez: 2021 egyike volt a hét legmelegebb évnek, de valamivel hűvösebb volt, mint az előző évek.

A vulkánok által kibocsátott gázok szerepe

A múlt hónapban, amikor a La Palmán lévő vulkán kitörése még javában zajlott, elindultunk a Kanári-szigetekre, hogy utánajárjunk.

Egy olyan országúton jártunk, amely a La Palma vulkán körüli biztonsági zóna szélén tökéletes megfigyelőpont Ana Pardo Cofrades és Catherine Hayer vulkanológusok számára. A kitörés szeptemberi kezdete óta mérik a kibocsátott kén-dioxid, szén-dioxid és egyéb gázok mennyiségét.

A gázok azonban kevesebb problémát okoztak La Palma lakosságának, mint a láva és a hamu. Háromezer épületet tönkretett a lávafolyam, és a finom hamu egyszerűen mindenhol ott van.

- Szerkezeti károsodások keletkeztek az épületekben. Az elektromos hálózat is megrongálódott a hamu miatt. Savas eső is esik. Tehát a környéken komoly gondokat okozott mind a hamu, mind a savas eső, és ezek hatással voltak a banánültetvényekre – magyarázták a vulkánkutatók.

A savas esőt a kén-dioxid, a vulkán által kibocsátott rendkívül reaktív gáz okozza. A kén-dioxid ronthatja a levegő minőségét, nagyobb kitörések esetén pedig apró részecskéket képez, amelyek rövid távon hűtő hatást gyakorolhatnak az éghajlatra.

Az emberi kibocsátás töredéke

De mi a helyzet a vulkán szén-dioxidjával? Mennyire jelentős az üvegházhatású gázok kibocsátása La Palmából?

Omaira Garcia kutató Tenerife szigetén észlelte a szén-dioxid kiugrását a kitörés során:

- A szén-dioxid koncentrációja jelentősen megnőtt. De azt is hangsúlyozni kell, hogy ez jól körülhatárolható helyen történt, és nagyon rövid ideig – mondta a kutató.

A kitörés csúcspontján a vulkán napi 3000 tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Lehet, hogy soknak hangzik, de az emberi kibocsátáshoz képest kevés.

- Ha ezt összehasonlítjuk például a légi közlekedés által kibocsátott értékkel, amely napi 330 000 tonnát tesz ki, akkor egy olyan kicsi vagy közepes méretű vulkán, mint a La Palmán lévő, ennek csupán a század részét bocsátja ki. És ez csak a légi közlekedés. Szóval teljesen elhanyagolható – magyarázta Omaira Garcia.

Vagyis a világ összes vulkánjának szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint egy százaléka az emberek által termelt mennyiségnek.

- A vulkánok régebb óta léteznek, mint mi. A klímaváltozás pedig csak az ipari forradalommal kezdődött. Szóval nem hiszem, hogy a vulkánokat hibáztatnunk kellene ezért az éghajlatváltozásért – foglalta össze Ana Pardo vulkanológus.