Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kutatás a rejtett metán után

euronews_icons_loading
Kutatás a rejtett metán után
Szerzői jogok  euronews
Írta: Jeremy Wilks
Betűméret Aa Aa

A Climate Now műsorában minden hónapban megmutatjuk, mi történik valójában a bolygónkkal. Ezúttal a hollandiai Utrecht városába látogattunk, ahol a tudósok rejtett metánforrások után kutatnak.

Előbb nézzük a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatait!

Európában a legmelegebb nyarunk volt a mérések óta. Június és augusztus között csaknem egy Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet, mint az 1991 és 2020 közötti átlag. Az előző legmelegebb nyaraknál, a 2010-esnél és 2018-asnál is melegebb volt.

Lássuk az augusztusi adatokat! Ha megnézzük a térképet, láthatjuk a hőmérsékleti anomáliákat Európa-szerte, és azt, hogyan oszlik két részre a kontinens. Délen és keleten tartós hőhullámok voltak. A szicíliai Siracusában megdőlt az európai hőmérsékleti rekord: augusztus 11-én 48,8 fokot mértek.

Franciaországtól Ukrajnán át Skandináviáig viszont a hőmérsékletek egy, sőt két fokkal alacsonyabbak voltak az átlagosnál a múlt hónapban.

Euronews
Jeremy Wilks mutatja az adatokatEuronews

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentésében a múlt hónapban sürgette az ipari forrrású metánkibocsátás csökkentését. Ennek az az oka, hogy a metán erős üvegházhatású gáz. Ha egy 20 éves időszakot nézünk, 84-szer erősebb, mint a szén-dioxid.

Különböző módszerek vannak a metánszivárgások felfedezésére. Copernicus-műholdakat és légköri modelleket is lehet használni a váratlan metánforrások megtalálása érdekében olaj-és gáztelepeken. Egy másik megközelítés sokkal földhözragadtabb: a szó szoros értelmében vadászni kell a metánra utcáról utcára, amint azt Hollandiában teszik.

Hosszein Maazallahi és Hanne Notø tudósok rejtett metánszivárgások után kutatnak Utrecht városában. A metán színtelen és szagtalan, ennek ellenére eszközeikkel könnyen fel tudják fedezni.

"Ha egymilliárd molekula van a levegőben, és közülük az egyik metán, ezek az eszközök ki tudják mutatni" - mondja Hosszein.

Most földalatti gázvezetékekből szivárgó metánjeleket keresünk. Hónapokig vagy akár évekig is észrevétlenül szivárognak. De nem ez.

"Hirtelen felugrott közel 1000 ppm-re."

Ezer ppm, vagyis részecske per millió, 500-szor magasabb a szokásos szintnél, úgyhogy itt bizonyára van valahol metánszivárgás.

Hanne Noto, PHD-diák, Utrechti Egyetem:

"Mintát veszünk a levegőből, elvisszük a laboratóriumba, ott alaposabban elemezhetjük a mintát, és felfedezhetjük, mi a szivárgás forrása."

Még nem állunk készen a laboratóriumra. Hanne és Hosszein folytatja a kutatást. Egy másik külvárosi utcában megállnak, hogy ellenőrizzenek egy gyenge jelet. Az üvegházhatású gázok itt egy földalatti vezetékből szivárognak, de nehéz megmondani, hogy pontosan honnan.

A következő metáncsóvát egy szennyvíztisztítónál észlelik, a csapat megpróbálja meglelni a forrását.

"Ki akarjuk deríteni, honnan ered az extra metán, amit vezetés közben tapasztalunk. Nem mind származik a szennyvízrendszerből, és nem mind gázszivárgásokból."

A mintákat a laboratóriumi kollégákhoz viszik, hogy megmérjék a metán kémiai jellemzőit, hogy meghatározzák, pontosan honnan származik. Gyors, igen érzékeny és széles körben használt metánfeltáró technológiájuknak az a célja, hogy megtalálják és kijavítsák a korábban láthatatlan szivárgásokat. Tekintettel a metán klímamelegítő hatására, ennek jelentős következménye lehet.

"Egy friss tudományos tanulmány azt mutatja, hogy lehetséges 50 százalékkal csökkenteni a metánkibocsátást 2030-ra. Ha ezt megtesszük, elejét vehetjük a hőmérséklet negyedfokos emelkedésének az évszázad közepéig, és félfokosat 2100-ig. Ez jelentős törés lenne a felmelegedésben, amely valószínűsíthető" - magyarázza Thomas Röckmann, az Utrechti Egyetem professzora.