Az európai gyerekek rosszabb fizikai állapotban vannak, mint az elmúlt 60 év csaknem bármely időszakában, derül ki egy új kutatásból, amely szerint ez a jelenlegi és a jövőbeni egészségükre is hatással lesz.
Az európai gyerekek és serdülők nem érik el a megfelelő fizikai fittség szintjét erő, hajlékonyság és testösszetétel tekintetében, egy új tanulmány szerint.
A Zaragozai Egyetem kutatói az 1990-es évektől napjainkig csökkenést állapítottak meg a gyermekek egészséggel összefüggő fizikai fittségében.
A Sports Medicine – Open (forrás: angol) című folyóiratban megjelent eredmények részletezik a fizikai egészség fő mutatóiban bekövetkezett változásokat: az izomerő, a hajlékonyság, a testösszetétel és a kardiorespiratorikus fittség terén.
Ezek az összetevők ennek a korosztálynak a jelenlegi és jövőbeni egészségi állapotának kulcsfontosságú meghatározói, ami azt jelenti, hogy „egy jelentős, később nehezen pótolható lehetőséget mulasztunk el” – fogalmaztak a szerzők.
A vizsgálat 20 európai ország 1965 és 2023 között gyűjtött adatai alapján 6 és 16 év közötti 417 362 résztvevőt elemzett.
Az eredmények szerint a felsőtest izomereje az 1970-es évek óta általánosságban csökkent, az 1980 és 2000 közötti rövid stabil időszak után pedig ismét visszaesett. Az alsótest ereje – amelyet ugrástesztekkel mértek – az 1980-as évekig nőtt, azóta azonban folyamatosan csökken.
A kutatócsoport emellett egy következetes, lineáris romlást is megfigyelt, amely a testzsír növekedésében tükröződik; ez a tendencia szerintük gyakran alulbecsült, ha kizárólag a testtömegindexet (BMI) használják.
A legkedvezőtlenebb tendencia a hajlékonyság esetében mutatkozott: folyamatos csökkenést mértek, amely 2000 óta fel is gyorsult.
A kardiorespiratorikus fittség – vagyis annak képessége, hogy a szív, a tüdő és az erek tartós fizikai aktivitás során hatékonyan juttassák el az oxigént a dolgozó izmokhoz – esetében a szerzők megjegyezték: a hosszú távú romlás után a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy 2015 és 2023 között a tendencia talán stabilizálódott.
Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a szintek továbbra is elmaradnak az előző évtizedekben mért értékektől.
„Ezek az eredmények tovább erősítik annak szükségességét, hogy a közintézményeken keresztül fokozzák a fizikai aktivitás ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket” – közölték a kutatók sajtóközleményükben.
A fizikai fittség jelentősége már fiatal korban
A szerzők rámutattak, hogy a fizikai fittség fontos egészségi mutató gyermek- és serdülőkorban.
A gyermek- és serdülőkorban mért jó kardiorespiratorikus állóképesség és egészséges testösszetétel összefügg a kedvezőbb kardiovaszkuláris profillal, valamint az élet későbbi szakaszában a halálozási kockázat csökkenésével. Az ezekben az életszakaszokban mért izomerő pedig szintén az egészségesebb testösszetétellel áll kapcsolatban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy a gyermekek és serdülők naponta legalább 60 perc közepes vagy erőteljes intenzitású fizikai aktivitást végezzenek, beleértve a heti legalább három alkalommal végzett izom- és csonterősítő mozgásformákat is.
Ennek ellenére az európai serdülők több mint 75 százaléka nem teljesíti ezeket az ajánlásokat.
Világszerte a WHO szerint a fizikai inaktivitás okozza a koszorúér-betegség betegségterhének mintegy 6 százalékát, a 2-es típusú diabéteszének 7 százalékát, az emlőráké 10 százalékát, a vastagbélráké pedig szintén 10 százalékát.
Emellett az idő előtti halálozások (9,0 százalék), az összes okra visszavezethető halálozás (7,2 százalék) és a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás (7,6 százalék) is a fizikai inaktivitás számlájára írható.