Az európai gyerekek fizikai állapota rosszabb, mint az elmúlt 60 évben bármikor, derül ki egy új kutatásból, ami a jelenlegi és jövőbeli egészségükre is kihat.
Európában a gyerekek és serdülők nem érik el a megfelelő fizikai fittségi szintet az erőnlét, a hajlékonyság és a testösszetétel tekintetében, derül ki egy új tanulmányból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Zaragozai Egyetem kutatói megállapították, hogy 1990 óta napjainkig romlott a gyermekek egészséggel összefüggő fizikai fittsége.
A Sports Medicine – Open (forrás: angol) folyóiratban megjelent eredmények részletesen bemutatják a fizikai egészség fő mutatóinak változását: az izomerőét, a hajlékonyságét, a testösszetételét és a kardiorespiratorikus fittségét.
A szerzők szerint ezek az összetevők alapvetően meghatározzák ennek a korosztálynak a jelenlegi és jövőbeni egészségi állapotát, ami azt jelenti, hogy „elszalasztunk egy jelentős lehetőséget, amelyet később nehéz lesz helyrehozni”.
A vizsgálat 20 európai ország 417 362, 6 és 16 év közötti résztvevőjének adatait elemezte az 1965 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan.
A szerzők megállapítása szerint a felsőtest izomereje az 1970-es évektől általánosságban csökken, 1980 és 2000 között volt egy rövid, stabil időszak, majd ismét visszaesett. Az alsótest ereje, amelyet ugrótesztekkel mértek, az 1980-as évekig növekedett, azóta azonban folyamatosan csökken.
A kutatócsoport egy folyamatos, lineáris romlást is megfigyelt, amelyet a testzsír növekedése jelez; egy olyan tendenciát, amelyet szerintük gyakran alulbecsülnek, ha kizárólag a testtömegindexet (BMI) használják.
A legkedvezőtlenebb tendencia a hajlékonyságban mutatkozott: folyamatos csökkenést mértek, amely 2000 óta felgyorsult.
A kardiorespiratorikus fittség – vagyis annak képessége, hogy a szív, a tüdő és az erek tartós fizikai terhelés alatt hatékonyan juttassák el az oxigént a munkát végző izmokhoz – esetében a szerzők megjegyezték, hogy a hosszú távú csökkenést követően a legfrissebb adatok arra utalnak: 2015 és 2023 között ez a tendencia talán stabilizálódott.
Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az értékek továbbra is elmaradnak a korábbi évtizedekben mért szintektől.
„Ezek az eredmények tovább erősítik annak szükségességét, hogy a közintézmények fokozzák a fizikai aktivitást ösztönző erőfeszítéseiket” – közölték a kutatók sajtóközleményükben.
A fizikai fittség jelentősége már fiatal korban
A szerzők rámutattak, hogy a fizikai fittség fontos egészségmutató gyermek- és serdülőkorban.
Gyermek- és serdülőkorban a jó kardiorespiratorikus állóképesség és az egészséges testösszetétel jobb szív- és érrendszeri profillal, valamint alacsonyabb halálozási kockázattal függ össze a későbbi élet során. Az ebben az időszakban meglévő izomerő pedig összefügg az egészségesebb testösszetétellel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy a gyermekek és serdülők naponta legalább 60 percet töltsenek közepes vagy intenzív fizikai aktivitással, amely hetente legalább három alkalommal tartalmazzon izom- és csonterősítő mozgásformákat.
Ennek ellenére az európai serdülők több mint 75 százaléka nem teljesíti ezeket az ajánlásokat.
Világszinten a WHO szerint a fizikai inaktivitás felelős a koszorúér-betegségből eredő betegségteher mintegy 6 százalékáért, a 2-es típusú cukorbetegség 7 százalékáért, az emlőrák 10 százalékáért és a vastagbéldaganatok 10 százalékáért.
Továbbá az idő előtti halálozások (9,0 százalék), az összes okra visszavezethető halálozás (7,2 százalék) és a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás (7,6 százalék) is a fizikai inaktivitásnak tulajdonítható.