Fogyókúrázóknak: kutatás szerint az egyszerű napi lépésszám-cél segít megelőzni a leadott kilók visszaszedését
A testsúlycsökkentés céljából diétázók számára naponta nagyjából 8 500 lépést javasolnak az elért eredmények megőrzésére és a visszahízás megelőzésére az Európai Elhízástudományi Társaság új tanulmánya szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A túlsúlyos vagy elhízott emberek mintegy 80 százaléka, aki kezdetben lefogy, három-öt éven belül részben vagy teljesen visszaszedi a leadott kilókat” – mondta Marwan El Ghoch, a tanulmány társszerzője, az olaszországi Modena és Reggio Emilia Egyetem kutatója.
„A probléma megoldását és az új testsúly megtartását segítő stratégia azonosítása óriási klinikai jelentőséggel bírna” – tette hozzá.
A testsúlycsökkentő programok egyik leggyakoribb tanácsa a napi lépésszám növelése; ugyanakkor az, hogy pontosan miért, mikor és mennyit érdemes sétálni, továbbra sem egyértelmű – jegyzik meg a tanulmány szerzői.
Annak érdekében, hogy konszenzus alakuljon ki arról, mennyit kellene gyalogolniuk a fogyni vágyóknak, a kutatók mintegy 4 000 beteget érintő több klinikai vizsgálat eredményeit elemezték.
E vizsgálatokban 1 987 olyan beteget hasonlítottak össze, akik életmód-módosító programokban vettek részt, például étrendi ajánlásokat kaptak, illetve arra biztatták őket, hogy többet sétáljanak és kövessék nyomon lépésszámukat, 1 771 olyan pácienssel, akik vagy csak diétáztak, vagy semmilyen kezelést nem kaptak.
Az első csoport a fogyás szakaszának végére napi lépésszámát 8 454-re növelte, és jelentős testsúlycsökkenést ért el: átlagosan 4,39 százalékot, mintegy 4 kilogrammot – állapította meg a tanulmány.
„A résztvevőket mindig arra kell ösztönözni, hogy a fogyás időszakában napi lépésszámukat nagyjából 8 500-ra növeljék, és ezt a fizikai aktivitási szintet a súlymegtartási szakaszban is tartsák fenn, ezzel segítve a visszahízás megelőzését” – mondta El Ghoch.
Világszerte nő az elhízás
Mivel az elhízás világszerte növekszik, és a World Obesity Atlas előrejelzése szerint 2035-re várhatóan eléri a 30 százalékot, a kutatók egyre inkább az életmódbeli változtatásokra és beavatkozásokra összpontosítanak az elhízás kezelésének javítása érdekében.
Ez a várható növekedés komoly aggodalomra ad okot – jegyzik meg a szerzők.
A túlsúly és az elhízás számos testi és pszichés társbetegséggel jár együtt, jelentős pénzügyi terhet ró az egészségügyi rendszerekre, és olyan súlyos társadalmi következményekkel jár, amelyek nagyfokú rokkantsághoz és a halálozási kockázat növekedéséhez vezethetnek – áll a tanulmányban.
Friss kutatások szerint az elhízott emberek esetében 70 százalékkal magasabb a súlyos fertőzések kockázata, és világszerte minden tíz, fertőző betegség miatti halálesetből egy potenciálisan összefüggésbe hozható az elhízással.
Az Egészségügyi Világszervezet európai irodája azt a célt tűzte ki, hogy 2025-ig a 2010-es szinten megállítsa a felnőttkori elhízás növekedését, ám egyetlen európai ország sem teljesítette ezt; az arányok 1975 óta 138 százalékkal emelkedtek.
A nem fertőző betegségekre vonatkozó, 2022–2030-as cselekvési terv új célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen az átlagos BMI, ami magában foglalja a gyermekelhízás megelőzését is.