Növényi étrend csökkenti Alzheimer-kór kockázatát, de döntő a táplálkozás minősége
Azok a felnőttek, akik egészséges, növényi alapú étrendet követnek, és főként teljes értékű, minimálisan feldolgozott élelmiszereket, például zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, hüvelyeseket, olajos magvakat és magokat fogyasztanak, kisebb eséllyel betegedhetnek meg Alzheimer-kórban vagy más demenciában, még akkor is, ha csak később, idősebb korban térnek át erre az étrendre.
A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány (forrás: angol) csaknem 93 000, átlagosan 59 éves felnőtt adatait elemezte. A kutatók több mint egy évtizeden át követték nyomon az étrendjüket és egészségi állapotukat.
A kutatók nem a vegetáriánus vagy vegán étrendre összpontosítottak, hanem három mintázatot különítettek el: egy általános, növényi alapú étrendet, egy teljes értékű élelmiszerekben gazdag, egészséges étrendet, illetve egy kevésbé egészségeset, amely sok finomított és feldolgozott terméket tartalmazott.
A 11 éven át követett 92 849 résztvevő közül 21 478-nál alakult ki Alzheimer-kór vagy más típusú demencia.
Az étrend minősége kulcsszerepet játszik
Az eredmények összefüggést mutatnak, nem pedig közvetlen ok-okozati kapcsolatot, és arra utalnak, hogy nem minden növényi alapú étrend egyformán előnyös.
Azoknál a résztvevőknél, akik összességében a legtöbb növényi eredetű ételt fogyasztották, 12 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik a legkevesebbet ették.
Amikor azonban az étrend minőségét is figyelembe vették, a különbség még egyértelműbbé vált: a legegészségesebb, növényi alapú étrendet követőknek 7 százalékkal volt kisebb, míg a leginkább egészségtelen növényi alapú ételeket fogyasztóknak 6 százalékkal nagyobb volt a kockázata.
„Korábbi vizsgálatok szerint a növényi alapú étrend csökkenti például a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatát, a demenciáról azonban kevesebbet tudunk” – mondta a tanulmány szerzője, a Hawaii Egyetem munkatársa, Song-Yi Park. „Kutatásunk azt mutatja, hogy ezeknek az étrendeknek a minősége döntő fontosságú.”
Az étrendváltás idősebb korban is számít
A vizsgálat azt is elemezte, hogyan változtak az étkezési szokások egy 45 065 főből álló alcsoportnál. E csoport tagjai közül 8 360-nál alakult ki később demencia.
Kiderült, hogy azoknál, akiknek étrendje tíz év alatt az egészségtelenebb, növényi alapú ételek felé tolódott, 25 százalékkal magasabb volt a demencia kockázata, míg azoknál, akik javítottak az étrendjükön, 11 százalékkal csökkent a kockázat.
Az adatok arra utalnak, hogy az élet későbbi szakaszában bekövetkező étrendváltozások is összefügghetnek a demencia kockázatával. A kutatók szerint a 60 éves kor után bevezetett, egészségesebb, növényi alapú étrend szintén a demenciakockázat csökkenésével járt együtt.
A vizsgálat önbevalláson alapuló étkezési kérdőívekre támaszkodott, amelyek pontatlanságokra hajlamosak. A résztvevők nem biztos, hogy pontosan emlékeznek arra, mit ettek, ez pedig befolyásolhatja az eredményeket.
A nagy mintanagyság és a hosszú utánkövetési idő ugyanakkor erősíti a megállapításokat.
Az eredmények összhangban vannak korábbi kutatásokkal, amelyek a mediterrán vagy a MIND étrendhez hasonló táplálkozási mintázatokat jobb kognitív egészséggel hozták összefüggésbe, különösen akkor, ha azok a teljes értékű, minimálisan feldolgozott élelmiszereket helyezik előtérbe.
Szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy ez a legújabb vizsgálat megfigyeléses jellegű. Vagyis nem bizonyítja, hogy kizárólag az étrend előzi meg a demenciát; más tényezők, például a fizikai aktivitás, az iskolázottság vagy az általános életmód szintén szerepet játszhatnak.