Európa-szerte tovább emelkednek a hőmérsékletek, egy friss tanulmány pedig arra figyelmeztet: ez az élsportolók egészségét veszélyezteti, ezért a nyári sportesemények szervezőinek újra kell gondolniuk a versenynaptárt.
Európa legnagyobb sporteseményeinek jelentős részét nyáron rendezik, a klímaváltozás fokozatos előretörése és az ezzel járó hőmérséklet-emelkedés azonban egyre nagyobb veszélyt jelent a sportolókra, derül ki egy új tanulmányból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kutatók kifejezetten a Tour de France-t vizsgálva több mint 50 korábbi versenyhez kapcsolódó éghajlati adatot elemeztek. Arra jutottak, hogy a résztvevőket érő hőstressz kockázata az évek során folyamatosan nőtt, és a szélsőséges hőhullámok száma az elmúlt évtizedben volt a legmagasabb.
A Tour de France a világ legnagyobb és legrangosabb országúti kerékpárversenye: 1903-ban indult, és azóta minden évben megrendezik, kivéve az első és a második világháború idején.
A versenyzők 23 nap alatt nagyjából 3300 és 3500 kilométert tesznek meg, 21, változatos terepen kijelölt szakaszon keresztül. Hagyományosan a párizsi Champs-Élysées sugárúton ér véget.
A tanulmány szerint eddig ugyan sikerült elkerülni a maximális kockázatot jelentő hőmérsékleti viszonyokat, ám ez egyes esetekben csak napok, illetve tizedfokok kérdése volt.
„Elemzésünkben azt látjuk, hogy például Párizs júliusban öt alkalommal lépte át a hőség szempontjából magas kockázati küszöböt, ezek közül négyet 2014 óta. Más városokban is sok rendkívüli hőségű nap volt júliusban, ám szerencsére nem a Tour de France egy-egy szakaszának napján” – írta a közleményben Ivana Cvijanovic, a francia Fenntartható Fejlődési Kutatóintézet (IRD) kutatója, a tanulmány első szerzője.
„Bizonyos értelemben azt mondhatjuk, hogy a verseny eddig rendkívül szerencsésnek bizonyult, de mivel a rekorddöntő hőhullámok egyre gyakoribbak, csak idő kérdése, hogy a Tour olyan napba fusson bele, amikor a szélsőséges hőstressz próbára teszi a jelenlegi biztonsági protokollokat” – tette hozzá.
Hol a legmagasabb a hőségkockázat?
A kutatók az 1974 és 2023 közötti időszakban megrendezett versenyek időpontjainak és helyszíneinek elemzésével egyértelműen fel tudták mérni a hőstressz kockázatának szintjét. Eredményeiket, amelyek azt is megmutatják, mely térségeket érintette leginkább a hőmérséklet-emelkedés, a Scientific Reports című folyóiratban (forrás: angol) tették közzé.
Franciaország délnyugati részén Toulouse, Pau és Bordeaux, délkeleten pedig Nîmes és Perpignan környéke mutatta a legveszélyesebb hőmérsékleti értékeket. A tanulmány ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy Párizs és Lyon egyre gyakrabban lépi át a hasonlóan magas kockázati küszöböt.
Desislava Petrova, a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGLOBAL) kutatója szerint „ezekre a térségekre szakaszok tervezésekor különösen nagy körültekintéssel kellene tekinteni”.
Az elemzés azt is kimutatta, hogy a délelőtti órák számítanak a legbiztonságosabbnak, míg a nagy meleg jellemzően a késő délutáni időszakig kitart, ami arra utal, hogy a menetrendeket és az útvonalakat is a nagyobb biztonság érdekében kellene átalakítani.
Egyre nagyobb gond minden sportág számára
A klímaváltozás korunk egyik legsürgetőbb problémája: Európa-szerte egyre szélsőségesebbé válnak az időjárási viszonyok, amelyek számtalan, máig kibontakozó következménnyel járnak.
Az új adatok szerint Közép- és Dél-Európában a szélsőséges hőség gyakorisága 2010 és 2024 között nagyjából a tízszeresére nőtt az 1961–1990-es időszakhoz képest.
A 2024-es párizsi olimpia előtt a NASA arról számolt be, hogy a város átlaghőmérséklete 3,1 Celsius-fokkal emelkedett azóta, hogy egy évszázaddal korábban először adott otthont az olimpiai játékoknak.
Az ilyen magas hőmérséklet súlyosan károsíthatja az emberek egészségét, különösen sportesemények idején, amikor a kimerülés és a hőguta veszélye fokozottan fennáll. Korábbi vizsgálatok jelentős összefüggést mutattak ki a levegő hőmérséklete és a félmaratonokon rosszul levő, összeeső futók száma között.
Noha a szervezők többségének vannak biztonsági protokolljai a sportolók és a nézők védelmére, a tanulmány szerint sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, miként és mikor rendezik meg a sporteseményeket, különösen az elitversenyeket.
A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy teljes körűen megértsük a szélsőséges hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatását, különösen azoknál, akik fizikai teljesítőképességük határáig terhelik magukat.
„Ahhoz, hogy sportáganként vizsgálni tudjuk a sérülékenységet, anonim élettani adatokra lenne szükségünk, amelyek révén a puszta hőindexeken túlmutató elemzést végezhetnénk” – mondta James Begg, a Galson Sciences Limited (GSL) kutatója.