Az élelmiszer-eredetű baktériumok antimikrobiális rezisztenciája továbbra is komoly közegészségügyi aggodalom Európában, mert korlátozza a kezelési lehetőségeket – derül ki egy friss jelentésből.
Az olyan gyakori, élelmiszer-eredetű baktériumok, mint a Salmonella és a Campylobacter antimikrobiális rezisztenciája (AMR) közegészségügyi kockázatot jelent, figyelmeztetnek az európai ügynökségek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az emberekből és állatokból származó Campylobacter- és Salmonella-törzsek nagy hányada továbbra is ellenáll a súlyos fertőzések kezelésére használt fontos antimikrobiális szernek, a ciprofloxacinnak, közölte szerdán az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA).
A Salmonella és a Campylobacter a leggyakoribb élelmiszer-eredetű megbetegedésekért felelős baktériumok közé tartozik.
A fertőzés rendszerint nyers vagy nem kellően átsült hús, baromfi vagy tojás fogyasztásával, illetve pasztörizálatlan tej ivásával terjed.
2024-ben az emberi Salmonella-fertőzések több mint egyötödénél mutattak ki ciprofloxacin-rezisztenciát, és csaknem minden ötödik esetben többféle gyógyszerrel szembeni ellenállást is, ami korlátozza a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek hatékonyságát, állapítja meg az új jelentés (forrás: angol).
A Campylobacter esetében Európában már annyira elterjedt a rezisztencia, hogy a ciprofloxacint már nem ajánlják az emberi fertőzések kezelésére, figyelmeztetett az egészségügyi ügynökség.
E két baktérium más, gyakran alkalmazott antibiotikumokkal, például ampicillinnel, tetraciklinekkel és szulfonamidokkal szemben is rezisztenciát mutat.
„A Salmonella és a Campylobacter-féle gyakori élelmiszer-eredetű baktériumok antimikrobiális rezisztenciája rávilágít az emberi, az állati és az élelmiszer-ellátási rendszerek szoros összefonódására” – mondta Piotr Kramarz, az ECDC tudományos igazgatója.
Hozzátette, hogy az antimikrobiális szerek hatékonyságának megőrzéséhez összehangolt fellépésre van szükség egy erős One Health megközelítésen keresztül.
A One Health megközelítés jelentősége
Az ügynökségek szerint az eredmények a One Health megközelítés fontosságát hangsúlyozzák, elismerve az emberi és az állategészségügy, valamint az élelmiszer-termelés közötti szoros kapcsolatokat.
A One Health olyan elv, amely az emberek, az állatok, a növények és a környezet egészsége közötti kölcsönös összefüggések alapján irányítja az egészségügyi intézkedéseket.
A rezisztencia mintázatai országonként, baktériumonként és hatóanyagonként is jelentősen eltérnek, ami tükrözi az antimikrobiális szerek alkalmazásának különbségeit, valamint az eltérő gazdálkodási gyakorlatokat, állategészségügyi intézkedéseket és megelőzési stratégiákat.
Élelmiszer-eredetű megbetegedések Európában
2024-ben az Európai Unió jelentett (forrás: angol) 168 396 emberi Campylobacter-esetet és 79 703 Salmonella-fertőzést, ami 2020 óta folyamatos emelkedést mutat.
Az élelmiszer-eredetű fertőzések számának növekedése feltehetően több tényező együttes hatásának tudható be, köztük a változó étkezési szokásoknak – például a készételek gyakoribb fogyasztásának –, a nem megfelelő élelmiszer-higiéniai gyakorlatoknak és az egyre idősebb, a betegségekre fogékonyabb népességnek.
2024-ben az élelmiszermérgezéses járványok közül a legtöbb haláleset zöldségekhez és más, nem állati eredetű termékekhez köthető, eredetüket erős bizonyítékok támasztják alá. Ugyanakkor a legtöbb, több országot érintő járványért összességében a Salmonella volt felelős, amelyeknél a fő terjesztő közeget a tojás és a tojást tartalmazó termékek jelentették.