Egy új francia tanulmány arra figyelmeztet, hogy a gyerekek jelentős mennyiségű nehézfémnek és akrilamidnak vannak kitéve hétköznapi élelmiszereken, például gabonapelyhen, péksüteményeken, kenyéren és halon keresztül.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy Franciaországban a gyerekek a mindennapi étrendjükön keresztül magas szintű nehézfémeknek és más vegyi szennyezőknek vannak kitéve.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Élelmiszer-, Környezeti és Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Francia Ügynökség (ANSES) új vizsgálata - EAT3 néven - megállapította, hogy a kadmium, az alumínium és a higany egészségügyi kockázatot jelent, és az ólom, valamint az akrilamid, azaz a magas hőmérsékleten készített ételekben képződő vegyület szintén aggodalomra ad okot.
„Ezek az első eredmények a TDS3 (Teljes étrendvizsgálat) első részét jelentik” – mondta Morgane Champion, a tanulmány társszervezője. „A többi élelmiszerszennyező-csoportra vonatkozó részeket a következő években tesszük közzé… Minden csoport esetében külön ajánlásokat fogalmazunk meg, elsősorban a szennyező anyagoknak való kitettség csökkentése érdekében.”
Az eredmények az élelmiszerszennyezéssel kapcsolatos, Európa-szerte tapasztalható aggodalmakat is tükrözik.
Hogyan zajlott a vizsgálat?
A kutatók 2021 májusa és 2022 augusztusa között több mint 700 élelmiszermintát gyűjtöttek szupermarketekből és piacokról három francia megyében - Hérault-ban, Loiret-ben és Puy-de-Dôme-ban.
A minták a tipikus francia étrend több mint 90 százalékát lefedték, és a szennyező anyagok vizsgálata előtt úgy készítették el őket, ahogyan fogyasztásra kerülnek.
Az eredményeket ezután az élelmiszer-fogyasztási adatokkal vetették össze, hogy megbecsüljék a lakosság kitettségét és az egészségügyi kockázatokat.
Hol találhatók a szennyező anyagok
Kadmiumot elsősorban a reggelizőpelyhekben, alumíniumot a péksüteményekben és az édes kekszekben, ólmot a kenyérben, higanyt a halakban, akrilamidot pedig a sült és serpenyőben pirított burgonyában mutattak ki.
Bár több fém átlagos koncentrációja csökkent az előző felmérésekhez képest, egyes élelmiszerek – például a gabonapelyhek, a péksütemények és a tésztafélék – továbbra is jelentősen hozzájárulnak a táplálkozás útján történő kitettséghez.
„Egyes élelmiszerek, különösen a péksütemények és a kekszek, nemcsak ezeket a nyomelemeket tartalmazzák, hanem alacsony a tápértékük is” – jegyezte meg Véronique Sirot, a tanulmány társszervezője.
A zöldségekben valóban kissé magasabb volt néhány fém szintje, de hangsúlyozta, hogy ez „semmiképpen sem kérdőjelezi meg fogyasztásuk vitathatatlan táplálkozási előnyeit”.
A kadmium esetében a vizsgálat megállapította, hogy a három évnél idősebb gyerekek 23 és 27 százaléka túllépte az elfogadható napi bevitelt. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a kadmium károsíthatja a veseműködést.
A gyerekek 76 százaléka, a felnőtteknek pedig 39 százaléka volt olyan mértékben kitéve alumíniumnak, amely meghaladja a toxikológiai referenciaértéket.
A halak higanyszintje az előző vizsgálatokhoz képest nagyrészt változatlan maradt.
„A tápláléklánc végén álló ragadozó halakban, például a tonhalban a legmagasabb a metilhigany-koncentráció. A hal fogyasztásának ugyanakkor vitathatatlan a táplálkozási haszna” – mondta Champion.
„Hetente két adag hal fogyasztását javasoljuk, ebből legalább egy legyen zsíros hal, miközben célszerű váltogatni a halfajokat és a beszerzési forrásokat.”
Némi javulás is látható
Az ólomnak való kitettség az előző vizsgálatokhoz képest csökkent: a gyerekeknél 27, a felnőtteknél 49 százalékkal. Ezt az ANSES a népegészségügyi intézkedéseknek tulajdonítja, például az ólmozott benzin, illetve az ólmot tartalmazó festékek és vízvezetékek betiltásának.
„Bár a víz továbbra is jelentősen hozzájárul az ólomnak való kitettségünkhöz, nem ez az egyetlen forrás: szerepet játszik a kenyér és a zöldség is, a felnőttek esetében pedig az alkoholtartalmú italok” – mondta Sirot.
Az akrilamidszint szintén csökkent olyan fontos élelmiszerekben, mint például a kávé, a teljes kitettség azonban továbbra is magas.
Szélesebb körű európai aggodalmak
Az ANSES jelentésének megállapításai az Európa-szerte tapasztalható szélesebb körű aggodalmakat tükrözik. Az EFSA szerint az arzén, a kadmium, az ólom és a higany jellegű nehézfémek gyakran előfordulnak az élelmiszerekben, különösen a tengeri eredetű termékekben.
Az EFSA kiemeli, hogy szervetlen arzén különösen nagy kockázatot jelent, mivel összefüggésbe hozható „bőrelváltozásokkal, rákkal, fejlődési toxicitással”, valamint „szív- és érrendszeri betegségekkel, a glükóz kóros anyagcseréjével és a cukorbetegséggel.”
A ragadozó halakban található higany, a kéthéjú kagylókban lévő ólom és a kagylókban, rákfélékben jelenlévő kadmium szintén továbbra is komoly aggodalomra ad okot, különösen a várandós nők és a gyerekek esetében, akik a legérzékenyebbek a mérgező hatásokra.