A közösségi média és a videójátékok fokozott használata önmagában nem rontja a kamaszok mentális egészségét, a széles körű aggodalmak ellenére, egy új tanulmány szerint.
Új kutatás szerint túlzásba vihetik a közösségi média, a videojátékok és a romló mentális egészség közötti összefüggések hangsúlyozását, miközben a lehetséges előnyök gyakran háttérbe szorulnak.
A Manchesteri Egyetem új tanulmánya nem talált arra utaló jeleket, hogy a fokozott közösségimédia-használat vagy a gyakoribb játék a következő évben növelné a szorongás vagy a depresszió tüneteit.
A kutatók szerint ezek az eredmények megkérdőjelezik azt a széles körben elterjedt feltételezést, hogy az ilyen technológiákra fordított idő önmagában káros, és rámutatnak arra, hogy árnyaltabb megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a használat környezetét és az egyéni különbségeket.
„Tudjuk, hogy a családok aggódnak, de az eredményeink nem támasztják alá azt a nézetet, hogy pusztán a közösségi médián vagy játékban eltöltött idő mentális problémákhoz vezet; a történet ennél sokkal összetettebb” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Qiqi Cheng.
A Journal of Public Health folyóiratban megjelent tanulmány három tanéven át 25 000, 11 és 14 év közötti diák adatait elemezte, és nyomon követte közösségimédia-szokásaikat, játékgyakoriságukat, valamint olyan tüneteket, mint a szorongás és a lehangoltság.
A kutatócsoport azt is megvizsgálta, számít-e, hogy a közösségi média használata aktív (például csevegés) vagy passzív, azaz „doomscrolling” jellegű, de az összkép így is változatlan maradt. Úgy tűnt, önmagukban a használati mintázatok nem idéznek elő mentális nehézségeket.
A tanulmány szerint a közösségi média lehetséges negatív hatásait aránytalanul hangsúlyozzák, miközben a lehetséges előnyöket, például a társas kapcsolódást, a tapasztalatok megosztását és az önkifejezést, jóval kevésbé vizsgálják.
Mentális nehézségek: ok vagy következmény?
A Manchesteri Egyetem kutatócsoportja áttekintette a korábbi vizsgálatokat is, amelyek gyakran közvetlen kapcsolatot állítottak a közösségimédia-használat, a játék és a mentális nehézségek között.
Megjegyezték, hogy miközben a kortárs kutatások azt vizsgálják, miként járulhat hozzá a közösségi média és a játék a szorongáshoz és más mentális zavarokhoz, hajlamosak figyelmen kívül hagyni annak lehetőségét, hogy a kapcsolat fordítva is működhet.
A kutatók szerint a szorongás vagy depresszió tüneteivel küzdő serdülők megnyugváskeresésre vagy hangulatszabályozásra fordulhatnak a közösségi médiához, illetve játékhoz, hogy eltereljék figyelmüket az érzelmi megterhelésről.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a fiatalok közösségi médiával és játékkal kapcsolatos választásait befolyásolhatja az, ahogyan éppen érzik magukat, de nem feltétlenül fordítva” – mondta Neil Humphrey, a tanulmány társszerzője.
Hozzátette, hogy a technológia hibáztatása helyett arra kellene figyelni, mit csinálnak a fiatalok online, kikkel létesítenek kapcsolatot, és mennyire érzik magukat támogatottnak a mindennapokban.
A tanulmánynak vannak korlátai: önbevalláson alapuló adatokra támaszkodik, és a mérések között 12 hónapos időközt alkalmaz, ami miatt kimaradhatnak fontos, rövid távú következmények.
A kutatók megjegyzik, hogy a serdülők közösségimédia- és játékhasználata, valamint érzelmi állapotuk naponta, sőt óráról órára is jelentősen változhat.
Súlyosbodó mentális problémák a tinédzserek körében
A WHO európai irodájának legfrissebb becslései szerint a gyermekek és fiatalok mentális egészsége egyre romlik.
A WHO európai régiójában több mint 30 millió, vagyis nagyjából minden hetedik, 0 és 19 év közötti gyermek és serdülő él mentális egészségi problémával.
Az egészségügyi ügynökség arra figyelmeztet, hogy a hatás olyan nagy, hogy a mentális zavarok és a szerhasználati problémák jelentik a 0 és 29 év közötti korosztályban a betegségteher vezető okát.
A serdülők körében az előfordulás még magasabb: több mint minden ötödik fiatalt érint valamilyen mentális probléma, és ez a szám az elmúlt 15 évben mintegy egyharmaddal emelkedett.