Kutatók megállapították, hogy a gyengébb vagy szabálytalanabb belső órával rendelkező embereknél nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata.
Egy új tanulmány szerint a kevésbé erős és rendszertelenebb belső órával rendelkező embereknél nagyobb lehet a demencia kialakulásának kockázata.
Az Amerikai Neurológiai Akadémia orvosi folyóiratában, a Neurologyban megjelent kutatás megállapította, hogy a megzavart cirkadián ritmus összefügg a demencia nagyobb valószínűségével. 45 százalékos a növekedés azok körében, akiknek napi aktivitása a nap folyamán később tetőzött.
A cirkadián ritmus a szervezet belső órája, amely a fizikai, mentális és viselkedési változások 24 órás ciklusait szabályozza, például az alvás-ébrenlét ciklust, a hormonok felszabadulását, az emésztést és a testhőmérsékletet. Ezt az agy irányítja, és erősen befolyásolja a fényexpozíció.
Ha a cirkadián ritmus szilárd, a test órája jól igazodik a 24 órás naphoz, és egyértelmű jelzéseket küld a kulcsfontosságú testfunkciók számára. Az erősebb ritmussal rendelkező emberek hajlamosak az alvás és a napi tevékenység rendszeres ütemezését tartani, még akkor is, ha a napirendjük vagy az évszakok változnak.
Ezzel szemben, ha a ritmus gyenge, a fény és a rutin változásai nagyobb valószínűséggel billentik ki a test óráját a helyes irányból. A kevésbé stabil mintákkal rendelkező emberek hajlamosabbak arra, hogy eltolják alvásuk és aktivitásuk idejét.
Az olyan átmeneti változások, mint a jetlag és a műszakos munka, ismétlődő vagy tartós fennállás esetén negatívan befolyásolhatják az alvást, a hangulatot és az általános egészségi állapotot. Az öregedéssel a cirkadián ritmus gyengül és rendszertelenebbé válik. Az idősebbek hajlamosak a korábbi lefekvési és ébredési időre, valamint a töredezettebb alvásra.
"A cirkadián ritmus változása az öregedéssel együtt jár, és bizonyítékok utalnak arra, hogy a cirkadián ritmus zavara a neurodegeneratív betegségek, például a demencia kockázati tényezője lehet" – mondta a tanulmány szerzője, Wendy Wang, az UT Southwestern epidemiológiai és belgyógyászati tanszékének adjunktusa.
"Tanulmányunkban megmértük ezeket a pihenés-aktivitás ritmusokat, és azt találtuk, hogy a gyengébb és töredezettebb ritmusú embereknél, valamint a nap folyamán később tetőző aktivitású embereknél megnövekedett a demencia kockázata" – tette hozzá.
A kutatásban több mint 2000 résztvevőt vizsgáltak az Egyesült Államokban, akiknek átlagéletkora 79 év volt, és akik közül senki sem szenvedett demenciában a vizsgálat kezdetén. A résztvevők mintegy két héten át kis szívmonitorokat viseltek, amelyek lehetővé tették a tudósok számára, hogy nyomon kövessék a pihenési és aktivitási szokásokat, és felmérjék az egyes személyek cirkadián ritmusának erősségét.
A kutatók ezután három éven át követték a résztvevőket, amely során 176 embernél alakult ki demencia. Három csoportra osztották őket a ritmus erőssége alapján, amelyet a személy napi legaktívabb és legkevésbé aktív időszakai közötti különbség alapján mértek.
Az eredmények azt mutatták, hogy a leggyengébb ritmusú csoportba tartozóknál közel 2,5-szer nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata, mint az erősebb ritmusúaknál.
Azt is megfigyelték, hogy azoknál az embereknél, akiknek az aktivitása később délután (14:15-től) tetőzött, 45 százalékkal nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknek az aktivitásuk korábban tetőzött.
Ez a fajta késleltetett időbeosztás okozhat eltérést a testi óra és a környezeti jelzések (például a későbbi órák és a sötétség) között.
A demencia elleni küzdelem szükségessége
Az Európai Gyógyszerügynökség szerint 2019-ben világszerte 55 millió embert érintett a demencia, Európában pedig mintegy 11 millió embert. Az európai népesség elöregedésével ez a szám 2050-re a becslések szerint eléri a 19 milliót.
A tanulmány szerzői elmondták, hogy reményeik szerint az eredmények további kutatásokra ösztönözhetnek azzal kapcsolatban, hogy a testóránk beállítása potenciálisan megelőzheti a demencia kialakulását.
"Eredményeink egyúttal megalapozzák a jövőbeli kutatásokat, amelyek a cirkadián ritmusra vonatkozó beavatkozások, például a fényterápia, a melatonin alkalmazása vagy az életmódváltás lehetséges szerepét vizsgálják a demencia megelőzésében" – írták a kutatók.
A rendszeres alvásprogram, valamint a testmozgás és a természetes fényexpozíció, különösen a reggeli órákban, bizonyítottan hatékony, nem invazív beavatkozások a cirkadián ritmus fenntartásában.