Európa egészségügyi rendszerei háborúra és tömegpusztító fenyegetésekre készülnek

Miközben Európa egy esetleges nagyobb konfliktusra készül, a kormányok egyre több pénzt fordítanak védelemre, erősítik a NATO keleti szárnyát, és felkészítik hadseregeiket a veszélyesebb biztonsági környezetre.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

De van egy másik frontvonal is, amelyről könnyen megfeledkezhetnek: Európa egészségügyi szektora, kórházai, egészségügyi dolgozói és közegészségügyi rendszerei.

Rakéta- és dróntámadásoktól kezdve egészen a vegyi, biológiai és sugárzásos fenyegetésekig egy nagyobb háború példátlan terhelés alá helyezhetné az egészségügyi rendszereket.

És mivel a mesterséges intelligencia a biotechnológiában új lehetőségeket, ugyanakkor új kockázatokat is teremt, egyre nehezebb előre jelezni, milyen fenyegetésekkel néz szembe Európa.

A felkészült egészségügyi rendszer nem csupán közegészségügyi kérdés, hanem a nemzetbiztonság része is, Petter Iversen vezérőrnagy, Norvégia főszanitéce és a NATO Katonai Egészségügyi Szolgálatok Vezetői Bizottságának elnöke szerint.

„Az egészséges társadalom egyben ellenálló társadalom” – mondta Iversen az Euronewsnak. „Ha ellenálló, akkor ki tudja bírni az ellenfelek által kifejtett nyomást.”

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a katonai támadás közvetlen következményeire kell felkészülni. Gondoskodni kell arról is, hogy a kórházak képesek legyenek tömeges sérülteket ellátni, hogy a gyógyszerek és orvosi eszközök elérhetőek maradjanak, hogy az egészségügyi dolgozók tudják, hogyan kell rendkívüli körülmények között dolgozni, és hogy az országok alkalmazkodni tudjanak, amikor egyszerre több vészhelyzet is kialakul.

Az új biológiai fenyegetés

Az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőt a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és annak biológiai kutatásokban való lehetséges alkalmazása jelenti.

Habár a mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket kínál gyógyszerek és kezelések fejlesztésének felgyorsítására, egyben megkönnyítheti a rossz szándékú szereplők számára veszélyes biológiai ágensek kifejlesztését is.

„Nem tudja, mivel áll szemben, mert lehet egy mesterséges intelligenciával tervezett vírus, vagy egy állami szereplő által fejlesztett új vírus” – mondta Laurent Muschel, az Egészségügyi Vészhelyzeti Felkészültségi és Reagálási Hatóság (HERA) igazgatója és helyettes vezetője az Euronewsnak, hozzátéve, hogy „a biobiztonság nagyon előkelő helyen szerepel majd a napirenden”.

„Megfelelő szabályozási keretre, megfelelő ellenőrző rendszerre van szükségünk a mesterséges intelligencia használatának kontrollálására” – mondta Muschel. „Fantasztikus technológia új gyógyszerek fejlesztésére, de a rosszindulatú szereplőknek is segíthet abban, hogy rendkívül hatékony eszközöket fejlesszenek.”

Iversen szerint az új szintetikus biológia, az új bioinformatika és az új biológiai fejlesztési technikák mesterséges intelligenciával párosulva olyan kombinációt jelentenek, amelyet „nagyon komolyan” vesznek, és a tömegpusztító fegyverek lehetősége továbbra is a legsúlyosabb aggodalmak között szerepel.

„A tömegpusztító fegyverek bevetésének rémisztő gondolata és az ennek egészségügyi következményei, legyenek azok vegyi, nukleáris vagy biológiai jellegűek, jelentik majd a legnagyobb fenyegetést” – mondta.

Egy ilyen támadás óriási számú beteget eredményezhetne, akiknek nagyon különböző típusú ellátásra van szükségük, ez a kombináció pedig rendkívüli nyomás alá helyezné az egészségügyi kapacitásokat.

A HERA azon dolgozik, hogy olyan megoldásokat dolgozzon ki, amelyekkel orvosi ellencsapások vethetők be a lehetséges fenyegetések széles skálájával szemben, beleértve a tömeges sérüléseket okozó eseményeket, a bioterrorizmust, valamint a vegyi, biológiai, sugárzásos és nukleáris fenyegetéseket.

Egy lehetséges megközelítés a széles spektrumú kezelések fejlesztése, amelyek már azelőtt védelmet nyújthatnak, hogy pontosan ismertté válna egy biológiai fenyegetés természete.

„Először széles spektrumú vírusellenes szerek, széles spektrumú antitestek, monoklonális antitestek. Ezek védenek a fenyegetéstől, és utána jöhet a célzott kezelés” – mondta Muschel.

Európa felkészültsége nem egyforma

A kormányok egyre inkább felismerik, hogy az egészségügyi rendszereknek készen kell állniuk ezekre a forgatókönyvekre. A tudatosság azonban nem feltétlenül jelent valódi felkészültséget.

Iversen szerint az országoknak még biztosítaniuk kell a finanszírozást, befektetniük kell a képzésbe, és rendszeresen gyakorolniuk kell a reagálóképességüket.

„Nagyjából 200 méternél járunk a 400 méteres futamban” – mondta Iversen. „Készülünk a befutóra, és meg kell vizsgálnunk, hogyan tudjuk felhasználni a civil és a katonai erőforrásokat és képességeket.”

Az éllovasok azok az országok, amelyek Oroszországgal határosak, illetve a NATO keleti szárnyán helyezkednek el.

„Természetes, hogy az Oroszországgal határos országoknak és Európa keleti szárnyán lévőknek más a helyzetértékelésük, mint a nyugatabbra élőknek” – mondta Iversen.

Németország, Norvégia, valamint a balti és a skandináv országok erőfeszítéseit emelte ki, amelyek a kórházi ágyak számának növelésére és az egészségügyi ellátás bővítésére irányulnak.

Ám az infrastruktúra önmagában nem lesz elegendő.

Iversen arra figyelmeztetett, hogy a felkészültséghez az egészségügyi rendszerek működésének megváltoztatására is szükség van, beleértve az orvosok és más szakemberek képzését arra, hogy ismeretlen körülmények között tudjanak dolgozni.

Békeidőben elengedhetetlenek a magas szinten specializált szolgáltatások. Háborúban vagy nagyobb válság idején azonban az egészségügyi rendszereknek általánosabb megközelítést kell alkalmazniuk, hogy a személyzet és az intézmények rugalmasan tudjanak reagálni a hirtelen megnövekedő betegszámra.

A második gyenge pont, amelyet azonosít, az ellátási lánc.

„A készletezésre és raktárakra, de egy erősebb ipari bázisra is szükségünk van” – mondta Iversen, hogy ki tudjuk állni egy válság első hullámát, miközben megőrizzük a képességet a további fejleményekhez való alkalmazkodásra.

Ukrajna figyelmeztetése Európának

Európai egészségügyi hatóságok számára az ukrajnai háború sok ilyen forgatókönyvet elméleti gyakorlatból gyakorlati tanulsággá változtatott.

Kórházakat és mentőautókat értek támadások. Az egészségügyi dolgozóknak egyre veszélyesebb körülmények között kellett dolgozniuk. A konfliktus pedig olyan egészségügyi igényeket teremtett, amelyek messze túlmutatnak a harctéri sürgősségi ellátáson.

A tapasztalatok rávilágítottak a traumás ellátás, a rehabilitáció és a mentálhigiénés szolgáltatások jelentőségére.

„Láttuk, hogy jóval nagyobb szükség van traumás ellátásra” – mondta az Euronewsnak Jarno Habicht, az Egészségügyi Világszervezet ukrajnai országirodájának korábbi vezetője.

A sérülések nagyságrendje a rehabilitáció iránti igényt is jelentősen megnövelte, különösen azok esetében, akik amputáción estek át.

„Sok ezernyi olyan amputáció történt, amelyek háború nélkül nem következtek volna be” – mondta Habicht.

A mentális egészség ugyancsak komoly kihívást jelent, mind a szélesebb lakosság, mind pedig az egészségügyi dolgozók számára, akik tartós nyomás alatt dolgoznak.

Habicht arra ösztönözte a vezetőket, hogy a kórházi épületeken és felszereléseken túl tekintsenek azokra az emberekre is, akik működtetik az egészségügyi rendszereket: orvosokra, ápolókra, technikusokra és a háttérben dolgozó személyzetre.

„Szükség van jó épületekre, biztonságos térre. De végső soron azon múlik minden, hogy ott vannak-e az ápolók, ott vannak-e az orvosok, ott van-e a támogató személyzet” – mondta.

Az egészségügyi dolgozóknak megfelelő eszközökre, képzésre és finanszírozásra is szükségük van ahhoz, hogy a pályán maradjanak, és képesek legyenek reagálni, amikor vészhelyzetek alakulnak ki.

„Nagyon-nagyon fontos felismerni, hogy az egészségügy valóban része annak az egész biztonsági és védelmi rendszernek” – mondta Habicht.