Hirdetés

Lábatlan gyíkokat mentettek ki egy vízmérő aknából Lengyelországban

A lábatlan gyíkokat gyakran összetévesztik a kígyókkal, pedig valójában ők lábatlan gyíkok.
A lábatlangyíkokat gyakran összetévesztik a kígyókkal, pedig valójában lábatlan gyíkok. -  Szerzői jogok  Leśne Pogotowie/Facebook
Szerzői jogok Leśne Pogotowie/Facebook
Írta: Tomasz Lezon
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

19 tekergő állat úgy nézett ki, mint egy csapat vipera, de a valóság jóval kevésbé volt ijesztő.

A Leśne Pogotowie munkatársai számos bejelentést kapnak a vadon élő állatokról. Ezúttal azonban hamar kiderült, hogy az eset rendkívüli.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Egy mély vízórakútban összesen 19 lábatlan gyík tartózkodott. Az állatok ezt a helyet választották menedéknek a hideg elől. Az alacsony hőmérséklet és a nedvesség kedvezett téli dermedtségüknek, a beton szerkezet pedig megóvta őket a fagy közvetlen hatásától.

A gond az volt, hogy a kút függőleges, sima falakkal rendelkezett. A lábatlan gyíkok gond nélkül le tudtak jutni az aljára, de nem volt esélyük visszajutni a felszínre.

Ha tavaszig ott maradtak volna, a menedékük halálos csapdává válhatott volna.

Viperának nézték őket

A helyzet gyors reagálást igényelt, mert a kutat a vízóra cseréje során akarták használni. Az a személy, aki a munkát végezte volna, megrémült az alján fekvő állatok láttán. Megjelenésük miatt úgy gondolta, hogy veszélyes viperák.

Szerencsére a telek tulajdonosa nem próbálta meg önállóan megoldani a problémát.

Nem kergette el az állatokat, és nem próbálta saját kezűleg kiszedni őket, hanem szakembereket hívott segítségül, és megvárta a mentők kiérkezését.

Éppen ennek a reakciónak köszönhetően kapott esélyt a 19 lábatlan gyík arra, hogy biztonságban átvészelje a telet.

A lábatlan gyík nem vipera, hanem ártalmatlan gyíkféle

A lábatlan gyíkokat gyakran összetévesztik a kígyókkal. Hosszú, lábak nélküli testük valóban ilyen asszociációkat kelthet. Valójában azonban lábatlan gyíkok.

Nincs mérgük, és nem jelentenek veszélyt az emberre. A kertek hasznos lakói, többek között csigákkal, gilisztákkal és más apró, gerinctelen állatokkal táplálkoznak.

Nem lehetett egyszerűen kiengedni őket a kertbe

A lábatlan gyíkok kútból való kiszedése nem jelentette azt, hogy azonnal szabadon lehetett engedni őket.

Az évnek ebben a szakában az állatoknak téli dermedtségben kellene lenniük. Ha a jelenlegi alacsony hőmérséklet mellett egyszerűen kidobták volna őket a szabadba, az tragikusan végződhetett volna. Nem lett volna elég idejük új menedéket találni, és biztonságosan felkészülni a tél hátralévő részére.

Ezért az állatokat a központba szállították.

Ott a lábatlan gyíkoknak biztosítják a nyugodt teleléshez szükséges körülményeket. Különösen fontos az egyenletesen alacsony hőmérséklet, amely segít a szervezetet hibernált állapotban tartani, és csökkenti a felesleges felébredés kockázatát.

Az állatok csak tavasszal térhetnek vissza a szabadba, amikor a hőmérséklet már kellően magas lesz.

Lengyelországban két lábatlan gyíkfaj fordul elő

Ez a rendhagyó beavatkozás jó alkalom arra is, hogy közelebbről megismerjük ezeket a gyakran alábecsült állatokat.

Évekig úgy tartották, hogy Lengyelország területén egyetlen faj él, a közönséges lábatlan gyík. Későbbi genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az országban előfordul a kolkhiszi lábatlan gyík (Anguis colchica) is.

Elsősorban Lengyelország délkeleti részén, többek között a Bieszczady hegységben és a Kárpátokban lehet vele találkozni. A két faj nagyon hasonló egymáshoz, de többek között a pikkelyek felépítésében és elrendezésében különböznek. Sok hím kolkhiszi lábatlan gyíkon jellegzetes, kékes foltok figyelhetők meg a háton.

A vadon közelebb van, mint gondolnánk

A 19 lábatlan gyík története megmutatja, hogy a vadon élő állatok képesek saját igényeikre felhasználni az otthonunk közvetlen közelében lévő helyeket.

A kutak, gödrök, tározók és más mélyedések egyfelől biztonságos menedéknek tűnhetnek az állatok számára, másfelől pedig olyan csapdává válhatnak, amelyből önállóan nem tudnak kijutni.

Ezért ilyen helyzetekben a legfontosabb a nyugalom, a józan ész és a megfelelő reakció. Nem minden állat igényel emberi beavatkozást, de ha csapdába esett, vagy közvetlen veszélybe került, érdemes szakemberek segítségét kérni.

Ennek a telektulajdonosnak a példája is ezt mutatja. Döntésének köszönhetően 19 apró gyík elkerülte a pusztulást, és biztonságban kivárhatja a telet.

A Leśne Pogotowie több mint 30 éve segít a vadon élő állatoknak

A beavatkozást a Leśne Pogotowie hajtotta végre, amely vadon élő állatok rehabilitációjával foglalkozó központként működik a sziléziai Mikołów Kamionkában.

A létesítményt 1993-ban alapította Jacek Wąsiński erdész. Azóta kerülnek ide azok a vadállatok, amelyek segítségre szorulnak, legyenek akár sérültek vagy legyengültek, akár olyan helyzetbe kerültek, amely miatt önállóan nem tudnának túlélni.

A központ gondoskodik róluk, és biztosítja a gyógyuláshoz szükséges feltételeket, valamint amikor ez lehetséges, felkészíti őket a visszatérésre a szabad természetbe.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Invazív kígyók Németországban: miért riasztja a zöldessárga zornnatter a természetvédőket?

Love Island a gyíkoknak: kritikusan veszélyeztetett iguánák gyarapodnak a párosító programnak hála

Lábatlan gyíkokat mentettek ki egy vízmérő aknából Lengyelországban