Egy kutató szerint az alvás egyszerre szól a pihenésről és az agy rugalmasságáról.
HIRDETÉS
A krónikus álmatlanság nem csak az alvási időbeosztásra lehet rossz hatással – egy új kutatás szerint felgyorsíthatja az agy öregedését.
A Neurology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a krónikus álmatlanságban szenvedő embereknél, vagyis azoknál, akiknek legalább három hónapon keresztül hetente legalább három éjszaka alvászavaruk van, 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia vagy enyhe kognitív problémák, mint azoknál, akik normálisan alszanak.
Ez további 3,5 évnyi agyi öregedést jelent – áll a tanulmányban.
Az eredmények "egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az alvás nem csupán a pihenésről szól, hanem az agy rugalmasságáról is" – írta Diego Z. Carvalho, a tanulmány egyik szerzője, az amerikai Mayo Klinika neurológusa közleményében.
Carvalho csapata 2750 idősebb, kognitív szempontból egészséges amerikait követett nyomon átlagosan közel hat éven keresztül. A résztvevők – akiknek 16 százalékánál álmatlanságot diagnosztizáltak – rendszeres memória- és gondolkodási teszteknek vetették alá magukat, és néhányuknál agyi szkennelést is végeztek.
Összességében az álmatlanságban szenvedők 14 százalékánál alakult ki demencia vagy enyhe kognitív károsodás, míg az álmatlanságban nem szenvedők 10 százalékánál. A krónikus álmatlanságban szenvedő embereknél a gondolkodási tesztek eredményei is élesebben romlottak az évek során.
"A gondolkodási képességek gyorsabb hanyatlását és olyan agyi változásokat láttunk, amelyek arra utalnak, hogy a krónikus álmatlanság korai figyelmeztető jel lehet, vagy akár a jövőbeli kognitív problémákhoz is hozzájárulhat" – mondta Carvalho.
Az eredmények még azután is fennmaradtak, hogy a kutatók figyelembe vették az olyan tényezőket, mint az életkor, a magas vérnyomás, az alvási apnoe és az alvás elleni gyógyszerek használata.
Figyelemre méltó azonban, hogy nem bizonyították, hogy az álmatlanság agyi egészségügyi problémákat okoz, csak azt, hogy a kettő összefügg. További vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy megértsük, pontosan miért is tűnik úgy, hogy ezek összefüggnek.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a krónikus álmatlanság a jelek szerint egyes emberek agyi egészségét jobban befolyásolja, mint másokét.
Azoknak a résztvevőknek, akik azt állították, hogy a szokásosnál kevesebbet alszanak, több fehérállományi hiperintenzitásuk volt, vagyis az agyi felvételeken a károsodást jelző fényes foltok, valamint amiloid plakkok, vagyis az agyban felhalmozódó fehérjék, amelyeket az Alzheimer-kórral hoznak összefüggésbe.
A tanulmány szerint az amiloid plakkok szintje hasonló volt azokéhoz, amelyek jellemzően az APOE4 génváltozatot hordozó embereknél figyelhetők meg, ami növeli az Alzheimer-kór kockázatát. Az APOE4-változattal rendelkező résztvevőknél a memória és a gondolkodási képességek is nagyobb mértékben romlottak.
"Eredményeink arra utalnak, hogy az álmatlanság különböző módon befolyásolhatja az agyat, és nemcsak az amiloid plakkokat, hanem az agy vérellátását biztosító kis ereket is érintheti" – mondta Carvalho.
Az eredmények a legújabbak, amelyek kapcsolatot találtak az alvás és az agy egészsége között. A krónikus kialvatlanság és a rossz alvásminőség a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a cukorbetegség, a depresszió és az elhízás kockázatát is növeli.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a demencia világszerte mintegy 57 millió embert érint. Az álmatlanság a becslések szerint az emberek 16,2 százalékát érinti azokban az országokban, ahol minőségi adatok állnak rendelkezésre.
A legújabb tanulmány "megerősíti a krónikus álmatlanság kezelésének fontosságát, nemcsak az alvásminőség javítása, hanem potenciálisan az agy egészségének védelme érdekében is, ahogy öregszünk" – hívta fel a figyelmet Diego Z. Carvalho.