A kielégítetlen egészségügyi szükségletek többnyire az ellátórendszeren belüli problémákhoz, például a magas költségekhez és a hosszú várólistákhoz kapcsolódnak. Nézzük meg országonként!
HIRDETÉS
Az EU-ban a 16 éves és idősebb emberek 4 százaléka számolt be arról, hogy rendszeres orvosi vizsgálatra vagy kezelésre van szüksége.
A ténylegesen orvosi ellátásra szoruló személyek körében a kielégítetlen egészségügyi ellátásról beszámolók aránya még magasabb.
A kielégítetlen orvosi szükségletek hátterében személyes okok vagy az egyes országokban az egészségügyi ellátással kapcsolatos rendszerszintű problémák, például a hosszú várakozási idő, a költségek stb. állhatnak.
A kielégítetlen egészségügyi ellátási igényeket jelző személyek aránya Európa-szerte jelentősen eltér.
Tehát, mely országokban a legmagasabb a kielégítetlen egészségügyi szükségletek aránya? Melyek ennek fő okai? És hogyan magyarázzák a szakértők és a tudósok az országszintű különbségeket?
A kielégítetlen egészségügyi szükségleteket jelző emberek aránya a ciprusi 0,2 százaléktól az észtországi 15,5 százalékig terjedt, az uniós átlag 3,8 százalék volt.
Albánia és Görögország az első három ország között volt, mindegyik 13 százalék feletti arányt jelentett.
Meglepő módon Dánia (12,2 százalék), Finnország és Norvégia (mindkettő 7,5 százalék feletti) viszonylag magas kielégítetlen egészségügyi szükségletekről számolt be, annak ellenére, hogy a gazdag skandináv országok közé tartoznak. Svédország szintén az uniós átlag fölött szerepel.
A közép- és nyugat-európai országok, mint Németország (0,5%), Ausztria (1,3%) és Hollandia (1,4%) nagyon alacsony kielégítetlen szükségleteket mutatnak, ami jól hozzáférhető és hatékony egészségügyi rendszerekre utal.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Franciaországban volt a legmagasabb a kielégítetlen egészségügyi szükségletek aránya, 6,3 százalék, míg a többi ország az uniós átlag alatt maradt.
Egészségügyi rendszerbeli tényezők és személyes okok
Az EU-ban a kielégítetlen egészségügyi szükségletek két fő okból állnak: az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos okok (2,4 százalék) és az egészségügyi rendszerrel nem összefüggő, hanem személyi okok (1,4 százalék), ami összesen 3,8 százalékot jelent.
Ezek az arányok nagymértékben eltérnek a felmérésben részt vevő uniós tagállamok, tagjelölt országok és EFTA-országok között.
Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos problémák három fő tényezőt foglalnak magukban: várólista (1,2 százalék), túl drága kezelés (1 százalék) és túl messzire kell utazni a kezelésért (0,1 százalék), ezek az adatok az uniós átlagot képviselik.
Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos okok öt országban dominálnak, amelyek közül három ország 10 százalékot meghaladó kielégítetlen orvosi szükségletekről számolt be: Észtország (12,9), Görögország (11,6) és Albánia (10,7). Ez az arány Finnországban és Lettországban is meghaladta a 7,5 százalékot.
Költségek kontra várakozási idő
A rendszerszintű problémák forrásai országonként eltérőek. Görögországban és Albániában például az emberek több mint 9 százaléka számolt be arról, hogy az egészségügyi ellátás túl drága volta miatt nem tudta kielégíteni orvosi szükségleteit.
Ezzel szemben Észtországban (12 százalék) és Finnországban (7,5 százalék) a hosszú várólisták jelentették a fő akadályt.
Az egészségügyi ellátórendszerrel nem összefüggő okok között olyan személyes tényezők is szerepelnek, mint például: "Nincs időm", "Nem ismertem jó orvost vagy szakembert", "Féltem az orvostól, a kórháztól, a vizsgálattól vagy a kezeléstől", és "Várni akartam, hátha a probléma magától javul".
Az OECD és az Európai Bizottság Health at a Glance (Egy pillantás az egészségügyre) című kiadványa: Európa 2024" jelentés megállapítja, hogy az orvosi ellátásra szoruló népességnek csak az alcsoportjára való összpontosítás minden országban növeli a kielégítetlen igények arányát. Ez kizárja azokat, akik nem jelentettek ellátási igényt.
Néhány esetben a növekedés igen jelentős, Görögországban figyelemre méltó példa. Itt több mint minden ötödik (21%) egészségügyi ellátásra szoruló ember arról számolt be, hogy 2023-ban az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos okok miatt nem teljesülnek az igényei.
Finnországban ez az arány 12 százalék, Lettországban pedig 10 százalék volt.
A kielégítetlen ellátási szükségletek az alacsonyabb jövedelemmel nőnek
A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos okok miatt minden uniós országban több kielégítetlen egészségügyi ellátási szükséglettel szembesülnek, mint a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők. Az EU-ban az általános átlag 2,4 százalék volt.
Ez az arány az alacsony jövedelműek körében 3,8 százalékra emelkedett, míg a magasabb jövedelműek körében mindössze 1,2 százalék volt.
Ez a különbség néhány országban különösen nagyobb. Görögországban például a legalacsonyabb jövedelmi rétegbe tartozók közül majdnem minden negyedik ember (23 százalék) számolt be kielégítetlen orvosi ellátásról, míg a legmagasabb jövedelmi csoportban ez az arány mindössze 3,4 százalék volt.
Finnországban ez az arány 10 százalék volt szemben a 4,9 százalékkal, míg Franciaországban pedig 5,3 százalék 1,9 százalékkal szemben.
"A kielégítetlen egészségügyi szükségletek fontos közegészségügyi kihívást jelentenek, amely különböző okokból adódik" - mondta Dr. Tit Albreht, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EUPHA) elnöke az Euronews Healthnek.
"Feltételezhetjük, hogy az okok fontos része az egészségügyi rendszerek irányításában rejlik, de abban is, hogy más kiegészítő rendszereket hogyan integrálnak a lakosság egészségügyi szükségleteinek holisztikusabb kezelésébe".
Miért vannak különbségek az országok között?
Tina Taube, az Európai Gyógyszeripari Szövetség (EFPIA) piacra jutási és OMP-politikai vezetője kifejtette, hogy a kielégítetlen gyógyszerszükségletek az európai országok között igen eltérőek, ami a betegségterületek, a diagnózishoz és kezeléshez való hozzáférés, az egészségügyi rendszer felkészültsége és a nemzeti térítési politikák közötti különbségeknek tudható be.
Megjegyezte, hogy a kielégítetlen szükséglet fogalma kontextusfüggő, a betegtől, a betegségtípustól és a rendelkezésre álló technológiától függően.
"A szív- és érrendszeri betegek szükségletei eltérhetnek a ritka betegségekben szenvedő betegek szükségleteitől... Nemcsak a termékek elérhetőségéről van szó, hanem a diagnózishoz és az egészségügyi ellátáshoz való nemzeti szintű hozzáférésről is" - mondta az Euronews Healthnek.
"A várakozási idők nagyon eltérőek
Andy Powrie-Smith, az EFPIA kommunikációs ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy az európai országok között jelentős különbségek vannak az új kezelésekhez való hozzáférés tekintetében.
Megjegyezte, hogy az egyik országban a betegek a különböző akadályok miatt akár hétszer tovább várakozhatnak, mint egy szomszédos országban.
Ezek közé tartoznak a szabályozási folyamatok, az árképzés és a visszatérítés késedelmei, valamint az egészségügyi rendszerek felkészültsége.
Ahogy a kezelések egyre fejlettebbé válnak - például a gén- és sejtterápiák esetében -, úgy válik még kritikusabbá a képzett szakemberek és a szilárd egészségügyi infrastruktúra szükségessége.
Powrie-Smith kijelentette, hogy az egészségügyi kiadások, az infrastruktúra és a gazdasági kapacitás országonkénti különbségei mind befolyásolják, hogy egy ország mennyire képes új kezeléseket biztosítani a lakosság számára.
Albreht az EUPHA-tól rámutatott, hogy az egészségügyi finanszírozás szintje nem tűnik döntő tényezőnek a felmérés eredményeiben, mivel egyes országok - például Dánia, Finnország és Norvégia - magas teljes egészségügyi kiadásokkal rendelkező országai még mindig magas kielégítetlen szükségletekről számolnak be, míg más országok - például Albánia és Görögország - jóval alacsonyabb kiadásokkal rendelkező országai hasonló mintázatot mutatnak.
"Ezek az eredmények mindenképpen megkövetelik a számok közelebbi megismerését" - mondta.
Az Eurostat kiemelte, hogy az eredmények önbevalláson alapuló adatokból származnak, így bizonyos mértékig befolyásolja a válaszadók szubjektív megítélése, valamint társadalmi és kulturális hátterük.
Nem ismert, hogy a felmérésbe milyen és honnan származó magyarországi adatok kerültek be - ha bekerültek.