A vízionárius divattervező pályáját áttekintő kiállítás vitát indított az elnézésről, a feledésről és a divatszakma legmagasabb kitüntetéséről.
A Met-gála már közel egy évvel a következő esemény előtt komoly vitákat kavar.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Július 31-én a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum jelmeztára (Costume Institute) bejelentette, hogy 2027 tavaszi kiállítása a legendás brit tervező, John Galliano életművét ünnepli majd.
A „John Galliano: Horizons” címet viselő tárlat több évtizedes pályafutásának retrospektív bemutatása lesz, a hozzá kapcsolódó Met-gála pedig Galliano munkásságát teszi meg központi témájának.
A döntést azonban azonnal bírálatok érték a popkultúra számos szereplője részéről.
Ennek oka, hogy bár a tervezőnek a Givenchy és a Dior luxusmárkáknál töltött évei rendkívül nagy hatásúak voltak, Gallianót talán mégis leginkább antiszemitaés rasszista kirohanásairól ismeri a világ, amelyek miatt 2011-ben gyűlölet-bűncselekményért elítélték.
Ki az a John Galliano?
Gibraltáron született, hatéves korában családjával az Egyesült Királyságba költözött, majd 1984-ben a rangos Central Saint Martins művészeti iskolában tanult tovább. Tervezői tehetsége már jóval azelőtt egyértelművé vált, hogy belépett volna a szakma profi világába.
Diplomakollekcióját – a Les Incroyables-t, amelyet a terror uralmát követő arisztokrata hedonizmus inspirált – a londoni Browns áruház teljes egészében megvásárolta.
Az akkori Vogue-főszerkesztő és a Met-gála állandó alakja, Anna Wintour támogatásával Galliano az 1990-es évek elején Párizsban tört fel. 1994-ben a Givenchy vezető tervezőjévé nevezték ki, ezzel ő lett az első brit, aki egy nagy francia divatház élére került.
1996-ban az LVMH (Louis Vuitton Moet Henessy)– az a cég, amely többek között a Givenchyt is birtokolja – Gallianót átirányította a Dior-hoz. Innentől karrierje rakétaként ívelt felfelé.
Gallianónak tulajdonítják a Dior Saddle Bag megalkotását, amely minden idők egyik legnépszerűbb kézitáskája lett, részben a „Szex és New York” Carrie Bradshaw karakterének köszönhetően. A 2000-es évek elejére teljesen beépült a popkultúrába.
Mi történt 2011-ben?
Galliano karrierje azonban hirtelen kettétört, amikor nem sokkal a 2011-es őszi/téli párizsi divathét előtt videófelvétel készült róla, amint egy párizsi kávézóban egy párra rasszista és antiszemita megjegyzések sorát zúdítja. A felvételeken egy ponton azt mondja: „Imádom Hitlert.”
A Dior azonnal kirúgta, később pedig bűnösnek találták olyan, származáson, vallási hovatartozáson, faji vagy etnikai alapon tett nyilvános sértésekben – ezekre az államügyész „nyomorúságos és szörnyű” megjegyzést tette –, amelyekért a bíróság 6000 eurós pénzbírságot szabott ki rá, elutasítva azt az érvelését, hogy egy közeli barátja halála után érzelmileg labilis állapotban volt.
2013-ra azonban már javában folyt imázsának rehabilitálása. Wintour közbenjárására ideiglenes munkalehetőséget kapott a dominikai tervező, Oscar de la Renta stúdiójában, még a 2013-as őszi New York-i divathét előtt. Az együttműködés kedvező visszhangot váltott ki, a kritikusok kiemelték, hogy de la Renta ready-to-wear kollekciójában megjelent Galliano jellegzetes teatralitása.
2014-ben a francia Maison Margiela divatház kreatív igazgatójává nevezték ki, ezt a pozíciót 2024-ig töltötte be.
Az idei év márciusában Galliano kétéves kreatív együttműködési megállapodást kötött a Zarával.
Túl a „Horizons”-on
A már 65 éves Galliano sokszor bocsánatot kért a botrányos kirohanásáért, azt állítva, hogy alkoholizmus és kábítószer-függőség gyötörte. Számos zsidó vezető őszintének fogadta el a bűnbánatát.
Mielőtt a „Horizons” kiállítás terve véglegessé vált, Wintour és Andrew Bolton, a jelmeztár kurátora több zsidó vezetővel is egyeztetett, köztük az Anti-Defamation League és a Reform Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselőivel. Mindannyian jóváhagyták a projektet.
„Senki sem érdemel meg egy ilyen léptékű kiállítást jobban, mint John Galliano” – mondta Wintour. „Nagyszerű tervező, és a karrierjét nem egyetlen pillanat határozza meg – még ha az élete végéig viselnie is kell annak következményeit.”
A bejelentés azonban így is újra fellobbantotta a vitát arról, mennyire indokolt az ő „megváltástörténete”.
Kritikusok azt is megkérdőjelezik, hogy helyénvaló-e Gallianót a divat panteonjába emelni azzal, hogy ő lesz mindössze a harmadik, még életben lévő tervező, akinek a Met jelmeztára önálló kiállítást szentel – Yves Saint Laurent 1983-as és Rei Kawakubo 2017-es tárlata után. Különösen most, amikor Európában és az Egyesült Államokban ismét erősödik az antiszemitizmus.
Jonathan Greenblatt, az Anti-Defamation League vezérigazgatója a Page Six (forrás: angol)nek úgy fogalmazott: „Ha már megszületett a döntés, mostantól a Meten és partnerein a sor, hogy ne csupán jelképes gesztusokat tegyenek egyetlen kiállítás köré, hanem valódi lépéseket tegyenek az antiszemitizmus ellen.”
Dana Thomas író és divatújságíró Galliano kevésbé ismert, problémás viselkedési mintáira is felhívta a figyelmet.
A New York Times (forrás: angol)-ban megjelent véleménycikkében felidézte többek között, hogy Galliano goromba, sértő megjegyzéseket tett másokra, és hogy egyszer kidobták a londoni Ritz szállodából, miután levetkőzött, elfoglalt egy liftet, és morogva ráförmedt azokra a vendégekre, akik be akartak szállni, azt állítva, hogy ő egy oroszlán.
A múzeum ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Galliano tárlata nem lesz hagiografikus, kritikátlan ünneplés. A „Horizons” több mint négy évtized munkáit öleli fel, több mint 200 ruhadarabot, vázlatot és archív anyagot mutat be, de a kiállítás egyik szekciója kifejezetten a 2011-es antiszemita megnyilvánulásainak és a divatvilágba való visszatérésének lesz szentelve.
A múzeum közleménye szerint: „Galliano rendkívüli kreatív teljesítménye mellett a kiállítás foglalkozni fog azzal a lealázó magatartással is, amely alapjaiban változtatta meg pályafutását és a róla alkotott közvélekedést. Ennek révén a tárlat azt vizsgálja, miként érthető meg az alkotói teljesítmény az etikai felelősségvállalás fényében.”
A kiállítás 2027. május 9-én nyílik meg, egy héttel a május 3-i Met-gála után.