Az Aqzhan nevű, rendkívül ritka, selyemszínű ló Kazahsztánban a jólét és a hatalom hagyományos jelképét ünnepelve áll a figyelem középpontjában.
Kazahsztánban olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek arra utalnak, hogy ott volt a világ egyik legkorábbi ismert helyszíne a ló háziasításának.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Korábbi régészeti leletek Közép-Ázsia Botai-kultúrájából arra engedtek következtetni, hogy ez a gyakorlat Kr. e. 2200 körülre nyúlik vissza. Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy a folyamat akár már Kr. e. 3500 körül elkezdődhetett.
A lovak története
A lovaknak különösen fontos szerepük van a térség nomád kultúrájában, és egykor meghatározóak voltak a kereskedelemben, a hadviselésben és a vándorlásban.
Évszázadokon keresztül a ló az ember hatalmát, gazdagságát és közlekedési eszközeit jelképezte.
A lovakat használták arra, hogy a telepesek átkeljenek a sztyeppén, hogy családokat lássanak el élelemmel, és hogy hadseregeket mozgassanak hadjáratról hadjáratra az ázsiai síkságok végtelen térségein.
A hunok, az avarok, a magyarok és a mongolok is nagymértékben támaszkodtak a lóháton történő közlekedésre. A lovak a közlekedésben és a hadseregben még az ipari korszakban, sőt a világháborúk idején is megőrizték kiemelt szerepüket.
Az ember és a ló kapcsolata művészetet inspirált, és gazdag kulturális hagyományt teremtett, amely máig él. Kazahsztánban például a legtöbb nemzeti ünnepet és nagyobb közösségi eseményt ma is lóversenyek kísérik. Aligha akad olyan történeti múzeum, ahol ne állítanák ki a híres nomád „szarvas lovat”.
Elnöki jóváhagyás
Nemrégiben virálissá vált Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök egyik közösségimédia-bejegyzése, miután felkereste az elnöki istállót, és a gondjaira bízott tenyészlovakról beszélt.
Az államfő elmondta, hogy személyesen akarta ellenőrizni, milyen körülmények között tartják és gondozzák az állatokat.
„A májusi ünnepek idején találtam időt arra, hogy benézzek, és megnézzem, hogyan gondoskodnak azokról a lovakról, amelyeket az évek során ajándékként kaptam. Egy évvel ezelőtt Aqzhan nevet adtam egy világos színű ahal-teke csikónak. Fajtajegyei már a külsején is jól láthatók: magas, kecses nyakú, finom fülekkel, karcsú testtel és tiszta tekintettel. Magabiztosan mozog, és intelligensnek, nemesnek tűnik” – mondta az elnök.
Aligha meglepő, hogy a ló megjelenése széles körű figyelmet keltett. Aqzhan különleges, úgynevezett izabella színű – az ahal-teke lovaknak mindössze 3 százaléka viseli ezt a színt –, és 2025. március 30-án született Asztanában. Egy laikus szemében úgy tűnhet, mintha az állat valamiféle albinizmusban szenvedne, valójában azonban nem erről van szó.
Szőre különleges optikai hatású: a rendkívül finom szőrszálak megtörik a fényt, selyemszerű, már-már földöntúli csillogást kölcsönözve neki. A sztyeppei kultúrában az izabella színű ló mindig jó jelnek, a szerencse és a jólét hírnökének számított. Ez pedig nem meglepő, hiszen ez a szín az ahal-tekék körében is ritka.
Ragyogó szőre és nemes megjelenése beszédtéma lett a közösségi médiában és a nemzetközi magazinokban.
„Aqzhan nem csupán a Nagy Sztyeppe mennyei lova” – írja egy helyi kazah újság. „Ő a modern Kazahsztán metaforája, ahol a polgári felelősség és az erkölcsi értékek kulcsszerepet játszanak a városi identitás és a nemzeti tudat formálásában.”
Az Aqzhan név – jelentése „Tiszta lélek” – úgy hangzik, mint egy új korszak jelmondata. Olyan korszaké, amelyben a valódi luxus az, ha az ember a hétköznapokban is őszinte, környezettudatos és felelősségteljes tud maradni.
A kazah hagyományoknak megfelelően az államfőként Tokajev az Elnöki Istálló patrónusa. Számos különleges ló található itt, köztük olyanok is, amelyeket külföldi vezetők ajándékoztak Kazahsztánnak, például Katarból érkezett arab telivérek. Az elnök hangsúlyozta, hogy rendszeresen felkeresi az istállót, és személyesen is részt vesz az állatok gondozásában, beleértve az etetésüket.
Tokajev a lovak kazah kultúrában betöltött szerepének fontosságát is kiemelte. Mint mondta, a lovak hagyományosan különleges helyet foglalnak el az emberek életében, ezért a lótenyésztés és a lovassportok fejlesztése is kiemelt figyelmet érdemel.
A lovak gondozását gyakran használja arra, hogy népszerűsítse a lovassportokat, ugyanakkor felhívja a figyelmet az állatvédelmi kérdésekre is, és zéró toleranciát sürgessen az állatkínzással szemben, azoknak pedig, akik ilyen tettekért felelősek, büntetőjogi felelősségre vonását követeli.
Az elmúlt tíz hónapban Kazahsztán sikeresen lezárta a przsevalszkij-ló visszatelepítésének első szakaszát a sztyeppére – ezt a fajtát tartják a modern ló genetikailag változatlan ősének.
A modern tudomány szerint azonban ez csak az egyik ős. Akárhogy is, a vadlovak átfogó visszatelepítési programon mennek keresztül a közép-kazahsztáni Altyn Dala Állami Természetvédelmi Területen. Miután 200 évig helyileg kihaltnak számítottak, nemzetközi összefogás révén 22 lovat hoztak át európai tenyészközpontokból a rezervátumba, azzal a céllal, hogy 2029-re mintegy 40 egyedből álló, önfenntartó populáció alakuljon ki.